Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY : Karcag-Tanyai Egyházközség története
Bihari Istvánt 1941-től ideiglenesen felváltó Török Ede segédlelkész20 1942. december 17-én kelt jelentésében ugyancsak kiemelte, hogy az állami tanyai vándoriskolákban biztosított a vallásoktatás, de a tanítók behívása és a szabadságolások miatt több helyen is akadozik vagy szünetel. Szombathy István lelkipásztor 1941. szeptember 7-én bekövetkezett halála után ideiglenes utódául Bihari Istvánt nevezte ki az egyház főhatósága 1942 augusztusáig, Pap Béla beiktatásáig. Ekkor lépett a helyére a fiatal Török Ede. A háború miatt, mint tartalékos tiszteket hívták be a tanítókat a honi esetleg a harctéri szolgálat ellátására. Kg. Ref. Ek. Irattára. Hivatalos iratok 1943. Szám nélkül. Jelentés a karcagi külterületi vallásoktatásról. Kelt Kg., 1942. dec. 17. Bihari István, 2012. 46-48. Kg. Ref. Ek. Irattára. Hivatalos iratok 1942. 99/1942. Kivonat Karcag megyei város képviselőtestületének 1942. május 15-én tartott rendkívüli közgyűlésének jegyzőkönyvéből. Három iskolában a református egyházközség által megbízott tanítók végzik a vallásoktatást: Berekben az elemi iskolai tanulók száma összesen 80 (közülük ref. 72), ismétlősök 25, összesen: 105. A tanító F. Tóth István (ref.). Karcagpusztán az elemi isk. tanulók száma 65 (közülük ref. 50), ismétlősök 30, összesen: 95. A tanító Birinyi Jánosné sz. Köntésy Margit (ref.). A Vajasban elemi isk. tanulók száma 47 (közülük ref. 37), ismétlősök 22, összesen: 69. A tanító B. Kiss Sándorné sz. Szél Edit (ref.) A Berekben heti 4, a másik két iskolában heti 2 vallásóra volt. A többi vándoriskolában Hegedűsháton Balogh Imre, Botonáson Répás Mihály, Ecsezugban Szabó Ferenc, Gergelyen Kiss László voltak a tanítók, a disznóréti és a bugyogói iskolákból a tanítók azonban már hosszabb-rövidebb ideje távol voltak, négyen például 1942 októbere óta katonák lettek.21 A Kunlaposon oktató Ladányi Imre novemberben szerelt le, de decemberben áthelyezték, a Cserháton lévő iskolát pedig összevonták a tanító nélkül maradt gergelyivel, az órákat is ott tartották. A vallásoktató nélkül maradt nyolc iskolának összesen 324 tanulója volt, közülük csak a 45 gergelyi, és a 36 cserháti iskolás oktatását tudták megoldani.22 A háborús viszonyok miatt egyre nehezedő tanyai lelkészi szolgálat ennél biztatóbb eredményeket is felmutathatott. Már az 1940-es évek elején felmerült egy bereki állandó református elemi népiskola, valamint egy templom építésének terve. Az építkezéshez szükséges pénz összegyűjtését hamarosan elindították.23 A telekhez hamarosan hozzájutottak: a Berekben a „ 7-ik tanyakörzeti levente gyakorló- és lőtér céljaira'’ az ott birtokos Ökrös László földjeiből kívánt kisajátítani a városi közgyűlés, ám a kiszemelt területet maga a tulajdonos ajánlotta fel megvételre, négyszögölenként 2 P, azaz összesen 6400 P vételárért. Az adásvétel 1942 májusában hivatalosan is megtörtént.24 A megvásárolt két kát. holdnyi terület feléből gondoskodtak a kívánt gyakorlótérről, a másik részét pedig iskolának szánták, mert a 100
