Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Czégény Istvánné-Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. III. rész
A feldolgozott, becsomagolt csigahúst kocsin gyorsfagyasztó cellába viszik, ahol a hőmérséklete egy óra múlva -20C0 lesz. A mélyfagyasztott tasakokat hidegkamrában tárolják a szállításig. Az üres csigaházakat egy elevátor egy rotációs mosóba viszi, ahol szódás melegvizes fürdőben mossák, majd öblítik. Ezt követi a szárítás és az osztályozás. Végül a csigaházak ezresével kartondobozba kerülnek, így tárolják őket.39 Cukoripar A Szolnoki Cukorgyár A Szolnoki Cukorgyár Rt. alakuló közgyűlése 1912. március 14-én ült össze Budapesten, és a kezdéshez 5 millió korona alaptőke állt rendelkezésre. A cukorgyár Szolnokra telepítése mellett szólt, hogy a város jelentős vasúti csomópontnak számított, a Tisza pedig biztosította a répa egy részének olcsó, vízi úton történő szállítását. A cukorgyár építésére pályázatot hirdettek, amelyre négyen jelentkeztek. A megbízást Viktor Benes prágai vállalkozó kapta meg. Tervei szerint a gyár napi 120 vagon cukorrépa feldolgozására vállalkozhatott. Az építkezés gyors ütemben haladt, 1913 őszén már a gépi felszereléseket szállították. A gyárterület két részből állt - a gáttal védett oldalon kapott helyet a gyárépület, raktárak és lakóházak, míg az ártér nagyobb részét a víztisztításra használták. A gyár kapacitásához (évi 1 millió q cukorrépa) méretezték a kiszolgáló vízmüvet. A szennyvíz tisztítása és visszavezetése a Tiszába ugyanis nagy körültekintést igényelt. A vasúti répaszállítás iparvágány megépítését is szükségessé tette, hiszen a répa jelentős részét Csongrád környékéről és a Tiszazugból szerezték be. Végül a gyár 1914. szeptember 20-án készen állt a cukorrépa feldolgozására. A cukorgyártás azoknak a mechanikai és kémiai folyamatoknak a láncolata, amelyek segítségével a cukorrépából kivonják a cukrot. A gyártás első fázisaként a répa a répamosógépbe került, amelyben a hozzátapadt sártól megtisztították. A tiszta répát kettős láncú felvonó vitte az önműködő répamérlegre, majd egy csatornán keresztül a négy vágógépbe került. A szeletekre vágott répát a diffúziós telep 32 db, egyenként 55 hl űrtartalmú edényében 60-70 C°-on kilúgozták. A kilúgozott szeletek magas víztartalmát két sajtoló beiktatásával csökkentették. Az így kapott szeleteket állatok etetésére használták fel. A diffúziós lé a cukron kívül sok olyan anyagot is tartalmaz, amely a cukor kristályosodását akadályozza. Ezek eltávolítása a derítés (szaturáció) által történt. A derítés során a répalébe mésztejet öntöttek, amelyet később szénsavval távolítottak el. A szénsav kalciummal együtt a szennyező anyagok nagy része is MNL JNSZML SNCOPI GASTROPODA Éticsiga feldolgozó Kft ir. 1990-1992. 91
