Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Czégény Istvánné-Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. III. rész
az előnyös hizlalási szerződéseknek köszönhetően folyamatosan emelkedni kezdett.29 A mezőgazdasági nagyüzemekben is nagyarányú fejlesztés indult meg, ugyanis előtérbe került a nagyüzemi szakosított sertéstelepek létesítése. 1968 után 16 termelőszövetkezet és 2 állami gazdaság kezdett el építeni szakosított telepeket. A legkorszerűbb létesítményként a Közép-tiszai Állami Gazdaság sertéstelepét említették.30 Az 1970-es évektől a húsiparban is lazult az állam kizárólagos befolyása. A vágóállat felvásárlás és a húsfeldolgozás 1970-ig a tröszti keretben működő állami húsipari vállalatok kizárólagos joga volt. Ebben az esetben is érvényesült az „egy megye egy vállalat” elv. A hetvenes évek elejétől azonban a szövetkezetek is folytathattak húsfeldolgozó tevékenységet. Egymást követve jöttek létre az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek feldolgozó üzemei.31 Jásztelken a Táncsics Termelőszövetkezetben, 1969-ben kezdte meg működését a húsfeldolgozó üzem. Az indulást követően 306 db sertés került levágásra, 1970-ben pedig 1.500 db. A vágásból nyert hústermék nyersáruként, füstöltáruként, töltelékáruként, zsírként és szalonnaként került értékesítésre. Kunszentmártonban a Búzakalász Termelőszövetkezetben, 1969-ben indult a munka a húsfeldolgozóban. Éves szinten 900 db sertést dolgoztak fel. Teljes kapacitással 1970 után kezdett el működni. Az üzem 6 fővel végezte munkáját. A húsfeldolgozó látta el a kunszentmártoni boltját, Cserkeszőlőt és Budapesten létesített üzletét. A termékei voltak a szalonna, kötözött sonka, combhús, gyulai módra készült kolbász és a füstölt fej. Az egyéb termékei közé tartozott a zsiradék, illetve a belsőségből készült hurka. Ez utóbbit nyersen és sütve is árusították. Naponta 15-20 sertést vágtak le. A lakosság részéről főként az olcsóbb termékek iránt mutatkozott igény. A településen a Zalka Máté Tsz. az általa üzemeltetett „Mátyás Pince” nevű étterme részére hetenként 1 db sertést vágott le. Öcsödön a Kossuth Tsz. foglalkozott sertésfeldolgozással. 1970-ben 252 db sertést vágtak le, ebből 73 db származott a saját tenyésztésből, 179 db viszont a háztáji gazdaságokból érkezett. A húskészítményeket saját kereskedelmi egységeiben forgalmazta Öcsödön és Kunszentmártonban. Törökszentmiklóson az állami gazdaság épített húsfeldolgozó üzemet a surjáni és a szenttamási egységében. Évente 15 vagon sertéshús feldolgozását CSEH Géza: A háztáji gazdaságok helyzete és termelésének alakulása Szolnok megyében az 1960-as évektől a rendszerváltásig In: Fejezetek Jász-Nagykun-Szolnok megye agrártörténetéből (tanulmánykötet és forrásválogatás) Szolnok, 2013. (Kézirat) MNL JNSZML Szolnok Megyei NEB Célvizsgálat. 363/1971. MOHÁCSI Kálmán: A húságazat versenyképességét meghatározó tényezők. „Versenyben a világgal” kutatási program - műhelytanulmány - Bp., 1996. Lelőhely, www. edok.lib.uni- corvinus.hu/225/ Letöltés ideje: 2014. dec. 1. 83
