Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Farkas Kristóf Vince: A redemptio centenáriuma - Egy különleges ünnep 1845-ben
beosztása. Sehol nincs lehetőség a spontán megnyilvánulásokra, hiszen minden szabályozva van. A nép éljenzése bár fontos, de a túlzott „öröm kitöréseket” a katonaság csitítja el. Az ünnepség szinte minden eseménye a Jászkun Kerület vezetőinek szigorúan aulikus, udvarhű nézőpontját tükrözi. Amint a tanulmányból megállapítható, az 1845-ös centenáriumi ünnepség feltehetően a Jászkun Kerület legnagyobb szabású ünnepsége volt. Az ünnepséghez csak az uralkodó pár 1857. május 13-i jászberényi látogatása mérhető, amiről megállapítható, hogy több ponton az 1845-ös centenáriumi ünnepséget követte.43 A hatalmas költséggel és megmozdulással járó centenáriumi ünnepség a Jászkun Kerület történetének talán legszebb eseménye és egyben egy eltűnő világ egyik utolsó megnyilvánulási formája volt. Sajnálatos módon a II. világháború befejezése után, 1945-ben a pusztítások időszakában szóba se került a Redemptio bicentenáriumának megünneplése. Erre csak 50 esztendővel később, 1995-ben került sor. A Redemptio 250. évfordulóján viszont valóban jelentős ünnepségek zajlottak az egykori Jászkun Kerület településein. Ebben az évben került megrendezésre Kiskunhalason a központi ünnepség, Jászberényben pedig a Redemptio emlékére és a jászok egybehívására a Jászok Egyesülete és a város által kezdeményezett Jászok Világtalálkozója. Ezt az ünnepséget aztán évről-évre más és más jászsági település rendezi meg. A rendezvény mintájára 2009-től a kunok is megrendezik 3 évente a Kunok Világtalálkozóját. Összegzésül megállapíthatjuk, hogy az 1995-ben megindult emlékünnepek is mind elképzelésük, mind szimbólumaik szerint az 1845-ös fényes ünnepséget tekintik követendő példának. Mellékletek 1. számú melléklet: Az 1845. május 19-én tartott díszkivilágítás során a jászberényi városházára kihelyezett Jászapátiról és Jászkisérről szóló versek. Apáthi Pánzélokra ha van Szüksége hazánknak Oroszlány Szívvel elő állok Védeni a’ Hon atyát. Példaként hozható fel, hogy az 1857-es királyi pár látogatásakor is készítettek a látogatás emlékére emlékérmet, illetve az ünnepségre szintén felállt egy jelentős bandérium. 68
