Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Adattár - Selmeczi László: "Az én embereim színmagyarok, jászok és kunok, nagyszerűen viselkedtek..." Zádor István festőművész I. világháborús naplója
szétfutott.40 Később még egypár lövést váltottunk, majd ismét csend lett. A tűzkeresztségen tehát átestünk A komitácsik ugyan lőttek ránk, de golyókat még süvíteni sem hallottunk. Úgy látszik nem jól céloznak. Egy terepszemlén levő utászhadnagytól hallottam, hogy az eredetileg ide szánt 8 hadtest közül 4-et az orosz határra vittek s Szerbia ellen csak a 8. 13. 15. és 16. hadtest operál némi kis megerősítéssel, ezért kellett a már szerb területen volt csapatainkat visszavonni, ezért kell nekünk míg az átcsoportosítás és eltolódások tartanak a határt biztosítani. A napokban az egész szakaszon főleg Drinjacánál megtörténik teljes erővel újra az átkelés. A nap többi része nyugodtan telt el, írtam, olvastam, sakkoztam s figyeltem látcsővel az ellenséges partokat. Az este igen szép volt, csendes, rózsaszínű napnyugta, mely a kopár hegycsúcsokat szép rózsaszín lilára festette. IX. 3. Teljesen nyugodtan telt, estefelé egypár lövést váltottunk az ellenséggel, de eredmény nélkül. Be is szüntettem a tüzelést s hagytam őket lőni, amíg beleuntak. Telefonon azt a hírt kaptam, hogy az oroszokat megvertük s tegnap 100.000 és ma 30.000 foglyot ejtettünk, s 160 ágyút zsákmányoltunk. Ha így megy tovább, nem tarthat soká a háború. - Holnap délelőtt felváltanak, visszamegyek Bratunácra. Kár, oly szép itt a vidék, s kellemesebb is önálló parancsnoknak lenni, még közvetlen az ellenséggel szemben is. Ilyen közel talán már nem jutunk egymáshoz. IX. 4. Ma reggel ismét a szerbek kívántak nekünk jó reggelt 31 lövéssel, amelyekre nem is válaszoltam, így aztán egész délelőtt nyugtom volt. Reggel Időkor (amikor a traint és a szakácsokat kellő fedezettel Bratunacba küldtem, hogy bennünket kész ebéddel várjanak a „japán fametszet” reggel még sokkal szebb volt, mint előző napokon. Még az ég színe is olyan piszkos rózsaszínű volt alul és szürkés acélkék fölül, az előtérben egy félig kiaszott nagy gesztenyefa és egy kidőlt-bedőlt fekete fakerítés silhouetteje,41 a háttérben a lilásszürke hegyek, melyeknek színe gerincük és csúcsaik felé sötétedett. A kerítés alatti meredek lejtőn szilvafák sötétzölden váltak el az előtér és háttér között úszó fehér felhőtengertől). Megpróbáltam lerajzolni, de színek nélkül meg sem tudtam közelíteni. 10 órakor érkezett a fölváltás, de míg künn levő szakaszaimat összegyűjthettem du. 4 óra lett. Igen meredek hegyi úton, de nagyon szép erdőn át mentünk Bratunácra, ahol végre ‘/ 28-kor este elkölthettük ebéddel egyesített vacsoránkat. Vacsora után az őrnagynál gyűltünk össze s vörösbor mellett beszélgettünk oroszországi győzelmünkről '/2 12-ig. IX. 5. Pihenő nap, délelőtt „faszolás”-sal42 telt el magasan repülő aeroplánok és távoli ágyúzás zaja között. Húskonzerveket, kétszersültet, cukrot és mindenféle szárazfőzeléket kaptunk, fizetést is szeptemberre, de mivel itt úgysem 40 A 2. sz. kéziratban: „... két emberük elesett, de kis idő múlva feltápászkodtak, s sebesülten elvánszorogtak. ” 41 Sziluett, árnykép, körvonal 42 Élelmiszer beszerzés 247
