Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Adattár - Selmeczi László: "Az én embereim színmagyarok, jászok és kunok, nagyszerűen viselkedtek..." Zádor István festőművész I. világháborús naplója
jött s már szerb tűzben volt. Hidat kellett bontania, hogy Zvornikba szállítsa s 50 lépésnyi szerb tűzben végezte a feladatokat. Sebesültjük nincs, egy ponton a sok lövés okozta lyuktól elmerült és 10 hidász a Drinába fúlt. Elmúlt éjjel itt Milicsinél is voltak komitácsi támadások, így ma éjjel már tábori őrsöket állítunk. Az én Diószeghy és Nóta szakaszom végzi a szolgálatot. VIII. 25. Csak du. 2-kor indultunk Srebrenica felé, miután tüzérségünket már reggel odavezényelték. 5 órakor értünk Medjedebe, ahol táborba szálltunk. Ma rekkenő hőség volt. Milyen szép dolgokat lehetne itt festeni békében. VIII. 26. Reggel 6 órakor indultunk. Előzőleg olyan csudaszép rózsaszín párás napfelkeltében volt részünk, amilyent festeni csak Turner25 tudott. Az út nagyobb része felfelé vezet, amíg ismét a fenyvesek régiójába jutottunk. Délben az erdőben 3 órát pihentünk. Hadi repülőgép repült el felettünk oly óriási magasságban, hogy csak távcsővel figyelhettük meg piros fehér piros színét. Sötét este értünk Srebrenicára, ahol sok katonaság lévén, csak nehezen és rossz táborhelyet találtunk. VIII. 27. Délelőtt pihenő, bejártam a községet, érdekes, artistikus26 részei vannak, a túlnyomólag szerb lakosság persze már nincs „otthon”. Újra két repülőgép szállt el felettünk. Tegnap az a nagy örömünk volt, hogy végre hiányosan bár, de megkaptuk postánkat, olvashattunk lapokat, igaz hogy egy héttel ezelőttieket, de mégis némi kapcsolatba jutottunk újra a külvilággal. Délután gyakorlatoztunk, majd elvezettem a századot a táborunk melletti temetőbe, ahol ezredünk első halottjának sírját néztük meg. Kiss János pándi illetőségű szakaszvezető 4 gyerekes családapa. Bratunácnál sebesült meg súlyosan komitácsikkal való összeütközéskor, s itt a srebrenicai kórházban halt meg. Az 1. zlj. 3. századába tartozott, amely századnak még két könnyebb sebesültje volt ez alkalomból. Legénységem nagy része könnyezett, s a dobos halkan, mintegy magában, hogy az elesett bajtársnak tőle telhetőleg a legteljesebb tiszteletet megadja, a gyászindulót dobolta, tisztelgett, majd a tenyerével szemeit törülte. VIII. 28. Reggel 8-11-ig századgyakorlat, (hivatalosan tudomásunkra hozták, hogy Ehmannt a 29. honvédezred ezredesét és két századost menetelés közben komitácsik rejtett helyről, fa tetejéről agyonlőtték. A visegrádi csata után Gortina Móránál történt.)27 Délután újra gyakorlatoztunk, este Leiprüker (sic!) a 8. század parancsnokával a városba lovagoltam egypár levelet a postára adni. Találkoztunk a dandártörzshöz tartozó tisztekkel, akik meghívtak, jönnénk velük akasztást nézni. Egy szerbet, akinél lőfegyvert találtak statarialiter28 kivégeztek. Természetesen nem mentem el. Este teára gyűltünk össze az őrnagy lakásán egy Turner, Joseph Mallord William (London 1775 - Chelsea 1851) angol festő, a legkiválóbb tájképfestők egyike. 26 Művészi 27 A zárójelbe tett szöveget Zádor utólag áthúzta. 28 Rögtönítélő bíráskodással 243
