Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Adattár - Horváth Gergő: Balla Antal szakvéleménye a Buda és Debrecen közötti új postaútról
Végül a negyedik [útszakasz] Czegléd mezőváros területén [van], mely a bertzeli csárdától Czegléd mezővárosig tart. Ezen utolsó, nem kevésbé a talaj nagyfokú kavicsosságából eredő kényelmetlenség magától eltűnik, mihelyt alaposan végiggondoltatik, hogy az említett bertzeli csárdától Czegléd mezővárosba jelenleg két út vezet, melyek közül az egyiket nyári és száraz időben, a másikat téli és esős időben használják. Az előbbi, mely a szőlőhegyek északi oldalán halad, kemény és szilárd talajon vezet, és mérsékelt, de inkább csekély, [de] mindenesetre kerülőutat takar, a másik, az előzőnél egyenesebb és kavicsos talajon halad a mezővárosig,66 továbbá csapadékos vagy téli időben az utazók által az előbbi helyeztetik előtérbe.67 Tehát az itt felvázolt útnak minden nagyobb kellemetlensége a tavaszhoz és a csapadékos időhöz kötődik (ugyanis nyáron és száraz időben ezen rész optimális szokott lenni) [és] Cegléd, Abany és Szolnok területén összpontosul, amennyiben az út futása a szántóföldek között, termékeny talajon haladna át. Habár a helyreállításhoz nem áll rendelkezésre kényelmes távolságban kemény anyag, mindazonáltal a tapasztalat megtanította azt a nem lebecsülendő módszert, [hogy] a termékeny földeken haladó utakat a csapadékos időre helyre lehet állítani, azáltal, hogy az út kaviccsal úgy befedetik, hogy [a kavics] annak termékeny földjét háromszor betakarja.68 Ha végül a negyediket69 gyakorlatilag már elkészült a közbülső állomások7" mértani felmérése. [Melyek] következnek egymás után,71 mellettük az úttávolság előrehaladásával. Éspedig, Ti. Ceglédig A település 1785-ben készült úrbéri térképen pontosan kivehető a két út: Via Aestivalis (nyári út) és Via Hybemalis (téli út), illetve a csárda (diversorium) helye. Térkép elérhető: MNL OL S12 Div I. No. 0014:1. Balla itt valószínűleg a Makadám-úthoz hasonló, de annál egyszerűbb épített útra gondolt. A XVIII. században Franciaországban Pierre-Marie-Jérőme Trésaguet francia mérnök vezette be a háromrétegű, ún. rakottkő-alapú utakat. Mivel a Trésaguet-féle út komoly építkezést igényelt, Balla pedig csak mellékesen jegyezte meg az út befedését, ezért csak feltételezhetjük, hogy a mérnök erre utalt. Ti. feltételt szeretnénk megvizsgálni A Budától Szolnokig terjedő utat Balla a pihenőhelyeknek, illetve postaállomásoknak megfelelően hat útszakaszra bontotta fel. Alatt 228
