Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Adattár - Horváth Gergő: Balla Antal szakvéleménye a Buda és Debrecen közötti új postaútról
Berettyóból kilépő kisebb erek is táplálták. Bár a Kara János mocsáron keresztül, Kisújszállás és Karcag között vezetett egy földút, a Kara János útja,24 ám ez csak a szárazabb időszakokban volt viszonylag használható állapotban, áradások és esőzések idején ez az út is szinte járhatatlanná vált. A víz visszaszorítása érdekében 1754-ben gátat emeltek a Mirhó-fok és Gyolcs-mocsár találkozásánál, azonban az 1770-es években fellépő súlyos árvizek a Tisza folyásirány szerinti jobb partját teljesen elöntötték, melyet az ott élő lakosság a Mirhó-gát következményének tulajdonított. Emiatt 1776-ban a gátat elbontották. Ezek után azonban az évi áradások során a Mirhó-fokon keresztül lezúduló víz elöntötte a környékbeli nagykun települések (Karcag, Kisújszállás, Kunmadaras, Kenderes) határait, használhatatlanná téve azokat. Végül a nagykun települések összefogásával 1786-87-ben Illéssy János nagykun kapitány vezetésével helyreállították a Mirhó-gátat. Balla már tudott arról, hogy a gátat helyreállítják és valószínűsíthetően úgy vélte, hogy a gát helyreállításával a Kara János útja az év minden szakaszában járhatóvá válik. Ez gyorsabb, egyenesebb és biztonságosabb megoldásnak tűnt, mint a mocsarat kikerülő, Bánhalmán és a Kakat-hídon át vezető út, tehát a leendő postaállomást ő Kisújszálláson vélte felállíthatónak. 1786 márciusában a Kerületek még egyetértettek abban, hogy a postaút a Mirhó-gát helyreállításával, és a Kara János mocsarának kiszárításával Kisújszálláson át vezet majd Karcagra.25 Azonban az év nyarán a mérnök mocsárral, illetve a postaúttal kapcsolatban érkezett érdeklődő levelére26 a Kerületek a következő választ27 adták: a mocsár kiszárítása még éveket vesz igénybe, ennélfogva a rajta keresztül vezető út járhatóvá tétele egyelőre függőben marad.28 A forrás végén a szerző kitért még az Ócsa és Kecskemét közötti közbülső postaállomásra is, mely a déli irányú postaútvonal (Szeged és Temesvár felé) része volt. A Budáról Szeged, illetve Temesvár felé tartó postautat szintén a sószállítás jelölte ki, ugyanis a szegedi kirakodás után ezen a vonalon jutott el a só Pestre. A rendszeres postajáratok a Buda-Kecskemét-Szeged útvonalon a török kiűzése után, A Kara János útját a Szolnok-Debrecen vasút építésekor teljesen feltöltötték, majd a sínpályát erre helyezték. Az építés körülményeiről lásd: CSEH Géza: Adalékok Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti fővonalainak kiépítéséhez. In: ZOUNUK 12. Szolnok, 1997. 21. p. Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára (Továbbiakban MNL JNSZML) Jászkun Kerület Nemesi Közgyűlésének iratai 1786. D Capsa XIX. Fase. 4. No. 3. MNL JNSZML Jászkun Kerület Nemesi Közgyűlésének iratai 1786. D. Capsa XIX. Fase. 9. No. 49. MNL JNSZML Jászkun Kerület Nemesi Közgyűlésének iratai. Nemesi Közgyűlés Jegyzőkönyvei 1509/1786. A Kara János mocsarának kiszárítása és művelés alá vétele több hullámban zajlott le az 1790- es évektől kezdődően. Lásd még: Kisújszállás város története II. (Szerk.: Szabó László). Kisújszállás, 1987. 139. p. 215
