Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Cseh Géza: Erőszakos cselekmények Szolnok megyében az 1956-os forradalom és a megtorlás időszakában
gyermekágyas feleségét tettlegesen bántalmazta.21 A kunmadarasi repülőtisztek a környező községekben szervezői voltak a forradalmi eseményeknek. Ezért később rendkívül súlyos rágalmakkal kívánták őket lejáratni. Az államhatalom megbomlása idején általános jelenség, hogy az átmeneti állapotokat, a rendfenntartó szervek működési zavarait kétes, olykor bűnöző elemek a maguk javára megpróbálják kihasználni. Akadt erre példa 1848-49-ben is, de méginkább 1918-19-ben és az 1944-45-ös időszakban. Ezek az emberek különösebb politikai indíttatás nélkül, többnyire anyagi haszonszerzés céljából, vagy éppen féktelen és erőszakos természetüktől vezérelve követtek el kisebb- nagyobb bűncselekményeket. Bár az 1956-os forradalom alatt a lopás és rablás nem volt gyakori jelenség, néhány esetben erre is sor került. A pártházakat, több községben a tanácsházát is átkutatták és feldúlták. Elsősorban iratokat kerestek és semmisítettek meg, de előfordult, hogy az ott talált készpénzt, értéktárgyakat, ruhát sőt a bútort is széthordták. A városok közül Mezőtúron teljesen kifosztották az MDP székházat. A jelenlévők pénzt, kabátot, sálat, kerékpárt és órát tulajdonítottak el.22 A fizikai bántalmazások és a vagyon elleni bűncselekmények elkövetői azonban nem tartoztak a megválasztott forradalmi szervek, tanácsok, bizottmányok, munkástanácsok és a nemzetőrség tagjai közé. A tettlegesség kiváltó oka általában az ’50-es évek elején elkövetett internálások, verések, termény- és állatelkobzások miatt érzett bosszúvágy volt. A megalázott egyszerű embereket az indulataik vezérelték meggondolatlan tettekre. Nem ritkán a közösen elfogyasztott alkohol is szerepet játszott józan ítélőképességük elvesztésében. A forradalmi szervek tagjait többnyire a helyi lakosság által tisztelt személyekből, a vezetőket az 1945-48 közötti koalíciós időszak, néhány esetben az 1945 előtti évek községi és járási elöljárói közül választották meg. Ők ugyanis megfelelő közigazgatási gyakorlattal és közéleti tapasztalattal rendelkeztek, akik működésük rövid időszaka alatt általában a törvényesség betartására törekedtek. Az 1956. november 4-i szovjet intervenció áldozatai Szolnok megyében Az 1956. november 4-i szovjet beavatkozás az atrocitások jellegét és súlyosságát tekintve egészen új helyzetet teremtett Szolnok megyében. A szovjet intervenciónak több halálos áldozata volt a megyében, de a karhatalom és a rendőrség is tucatnyi gyilkosságot követett el a megtorló akciók során. A felkelők és a szovjet csapatok között jelentősebb fegyveres összetűzés csupán Jászberényben alakult ki, ám az idegen katonai beavatkozás máshol is követelt halálos áldozatokat. Közismert, hogy a szovjet hadsereg a magyar katonai egységekre - gyakran minden előzmény nélkül - tüzet nyitott, majd a magukat megadó 21 22 184 Uo. MNL JNSZML XXV. 9-a. B. 334/1957.
