Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Cseh Géza: Erőszakos cselekmények Szolnok megyében az 1956-os forradalom és a megtorlás időszakában
fegyvert követeltek. Ám Dropán Ferenc őrnagy, a mezőtúri páncélosezred parancsnoka Kablay alezredessel ellentétben nem volt hajlandó tárgyalni velük, hanem a laktanyából harckocsit küldött ki és a tömeg fölé sorozatot lövetett. Az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában is megtalálható kézirat, az ún. Fehér Könyv adatai szerint a lőszerraktár tízfős őrségéből Molnár János honvéd megsebesült. Más források azonban nem támasztják alá, hogy a tüntetők és a katonák között sérüléssel járó összetűzés alakult volna ki.9 A Szolnok megyei Fehér Könyvet "Vihar Jász-Kun földön" címmel kívánták megjelentetni, de erre az olvasó közönség számára is nyilvánvaló hazugságok, túlzások és szándékos elferdítések, továbbá az iromány gyűlöletet sugárzó, provokatív és meglehetősen primitív stílusa miatt nem került sor. A megyei, vagy inkább az országos pártszervek vezetői valószínűleg úgy ítélték meg, hogy inkább ártanának, mint használnának vele az ügynek. Adatait csak akkor tekinthetjük hitelesnek, ha azok egyéb forrásokban is tükröződnek. Hasonlóan egyoldalúak és majdnem ennyire megbízhatatlanok a karhatalom eseménynaplói is. Mivel 1957- 1959 között a forradalom résztvevői által elkövetett erőszakos cselekmények miatt szinte minden esetben büntető pert indítottak, a bírósági iratok segítségével sokkal pontosabban, többé-kevésbé a valóságnak megfelelően tárhatók fel ezek az esetek.10 Az egyik legdurvább atrocitás Cserkeszőlőn történt, ahol Ficsor Márton korábbi községi párttitkárt és feleségét a lakásukon bántalmazták. Ficsorra az ‘50-es évek elején végrehajtott internálások és a begyűjtési ügyek miatt haragudtak. Biciklipumpával és zászlórúddal ütlegelték, amitől a fejbőre felrepedt, feleségét pedig megpofozták és összerugdosták. A sértettek négy napot töltöttek a szentesi kórházban. Ezzel szemben a karhatalom eseménynaplójában arról olvashatunk, hogy Ficsor két hétig kórházban volt és tönkretették belső nemes szerveit.11 Az ügyészség a párttitkár bántalmazói ellen szándékos emberölés kísérlete miatt emelt vádat. A megyei bíróság a 12 vádlott közül csupán egy személyt mentett fel, B. Sándort hat évre, J. Jánost, T. Józsefet és Zs. Mátyást négy-négy évre, a többieket ennél rövidebb börtönbüntetésre ítélte.12 Az 1957 januárjában letartóztatott MNL JNSZML XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 3. ő. e. 96. p. (Fehér Könyv) Az atrocitások elkövetőinek nevét anonimizálva, vezetéknevüknek csak a kezdőbetűjét feltüntetve közöltük. Ezzel a személyiségi jogokat és a családtagok érdekeit igyekeztünk szem előtt tartani. A karhatalom és a rendőrség vezetőinek teljes nevét kiírtuk. Ők azonban a bántalmazásokban személyesen általában nem vettek részt. A beosztott rendőrök nevét csak akkor közöltük, ha az korábbi kiadványokban, újságokban már megjelent és így nyilvánosságra került. 11 MNL JNSZML XXXV. 61. f. 8. fcs. 1957. 4. ő. e. 68. p. 12 MNL JNSZML XXV. 9-a. B. 32/1957. 182
