Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Mucsi László: Az újrakezdéstől az államosításig a tiszaföldvári református iskola 1945 és 1948 között
helyettes lelkész kérvényezte 1945. augusztus 10-én.83 Kérvényét a Tiszaföldvári Földigénylő Bizottság nyilvánvalóan jóváhagyta, hisz az egyházközség a legelőket változatlanul megtarthatta. A megmaradt földterületen a két különváló egyházközség megosztozott: a belterületi egyház kezében maradt 77 kát. hold 643 négyszögöl szántó, melyek a Sallai-, a Csenda-, a Paphát- és a Jenköze-dűlőben helyezkedtek el, ehhez jött még 14 darab tehénlegelő és 14 darab sertéslegelő. Az ószőlői egyházközség kiválásakor 33 kát. hold 345 négyszögöl szántót, 1 kát. hold 44 négyszögöl szőlőt, illetve 7 darab sertés- és tehénlegelőt kapott.84 Eddigi kutatásaim során nem derült fény arra, hogy az egyházközség birtokaira vonatkozóan miért térnek el a Presbiteri jegyzőkönyv és a Földigénylő Bizottság adatai. Sajnos arról sem született kimutatás, hogy a megtartott földek mekkora hányada szolgálta az iskolák fenntartását, az azonban biztos, hogy a veszteség érzékenyen érintette az ő költségvetésüket is. A Presbiteri jegyzőkönyv adatai alapján a Tiszaföldvári Református Egyházközség a földosztás lebonyolítása után, de még a kettéválás előtt földbirtokainak közel 28 %-át veszítette el, mely a források szerint jelentős veszteségnek tekinthető. 1945 októberében Színi Béla helyettes lelkész a földreform következményeként előállt rossz gazdasági helyzetre hivatkozva kért felhatalmazást a presbiteri testülettől, hogy az egyházközségnél működő tanítók számára teljes államsegélyért folyamodhasson a vármegyei tanfelügyelőhöz.85 A tanítók javadalmazása, az iskola általános anyagi helyzete A tiszaföldvári egyházközség és egyben az iskolaszék elsődleges bevételi forrása a földbirtok volt, a földreform után azonban ez a bevétel lecsökkent. Az egyházközség másrészt az egyházi adóból szerezte jövedelmét. A háborút követő általános szegénység következményeként azonban a források a hívek rossz adózási moráljáról adnak hírt. 1946-ban például az előzetesen kivetett 16.849 forint 12 fillér egyházi adóból csak 3.051 forint 16 fillér folyt be.86 E mellett a gyerekek szülei minden évkezdéskor beíratási díjat voltak kötelesek fizetni. 1944-45-ben például 182 pengő folyt be ezen a címen,87 1946-ban és 1947-ben pedig konkrétan MNL JNSZML XVII. 504. a. 29. d. Tisz. Föld. Biz. ir., levelezés. 35/1945. A Tiszaföldvári Református Egyházközség kérvénye a Tiszaföldvári Földigénylő Bizottsághoz, 1945. aug. 15. TREI Pres. jkv. 1947/XIV. jkv. Vö. TREI A tiszaföldvári református egyház gazdasági bizottságának jegyzőkönyve, 1947. július 23. TREI Pres. jzkv. 1945/IX. jzkv. TREKL I. 33. i. 5. d. Statisztika 1918-1947. (Továbbiakban: Statisztika) Szám nélküli irat. Egyházközségek anyagi helyzete 1947. Tiszaföldvár. TREKL I. 33. g. 15. d. Tan. biz. ir. 216/1946. Szini Béla iskolaszéki elnök jelentése a Tanügyi Bizottság elnökének, 1945. jűl. 2. Ha figyelembe vesszük, hogy az ekkor hatályos rendelkezés szerint népiskolák esetében a felvételi díj maximum 10 pengő lehetett, jól látjuk, hogy a 160 tanulót oktató iskolában a gyerekeknek messze nem volt kötelező a rendelet által 164
