Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Mucsi László: Az újrakezdéstől az államosításig a tiszaföldvári református iskola 1945 és 1948 között
folyamatosan létesültek állami iskolák is, melyek a tanulói létszámot és az alkalmazott pedagógusok számát figyelembe véve az 1940-es évek közepére már fölénybe kerültek a felekezeti iskolákkal szemben. 1935-ben a belterületen összesen 9, a külterületen pedig 13 pedagógussal működtek az állami intézmények. Az elemi iskolák mellett egy gazdasági ismétlőiskola és egy iparostanonc iskola is működött a községben, a Beniczky család homoki kastélyában pedig fiúnevelő otthon létesült.15 1926-ban két osztállyal megnyílt a Tiszaföldvári Magyar Királyi Állami Polgári Fiú- és Leányiskola, ami 1935-ben megszűnt, 1940 szeptemberében azonban magánfenntartású polgári iskolaként újrakezdte működését.16 A református iskola általános paraméterei A református oktatás 1947 őszéig szervezetileg egy irányítás alatt, azonban két különböző helyen folyt. Az egyik iskolaépület a település központjában, az Iskola út 3. szám alatt helyezkedett el, közvetlenül a református templom mellett. A telek, melyen az épület állt, az államosításig természetesen az egyház tulajdonát képezte. Ennek a teleknek az összterülete elérte a 405 négyszögölt, ebből 69,25 négyszögöl volt beépített terület, 335,75 négyszögöl pedig udvar. Az iskola egy földszintes épületből állt, amihez két melléképület - WC és szeneskamra - tartozott. Természetesen a főépületben folyt az oktatás, ahol két tanterem mellett egy mellékhelyiség helyezkedett el, amit szertárként használtak. A 257 négyzetméter alapterületű és 1261 légköbméterű főépület hossza elérte a 24,5, szélessége a 10, magassága pedig az 5 métert. Alap és felmenő falai egyaránt téglából készültek, melyeket vakoltak, a lábazata pedig szintén téglából épült. A tetőzetet cseréppel fedték, homlokzatát meszelték. A helyiségek padlóburkolata deszkából, az ablakok és ajtók fenyőfából készültek. A tantermeket kályhával fűtötték, a vízellátást az udvaron lévő artézi kúttal biztosították. Ellenben a főépület villanyvilágítással rendelkezett. Az iskola állami kézbe vételekor a falak, a tetőzet, a vakolat és a nyílászárók jó állapotban voltak, csak kisebb javításokra szorultak. Ekkor az egész ingatlant, telekkel, épületekkel, közművekkel és felszereléssel összesen 57.100 forint értékűre becsülték.17 A Tiszaföldvár Ószőlő nevű területén fekvő külterületi iskoláról sokkal kevesebbet tudunk. Ez az iskola 1947 októberéig közös irányítás alatt működött a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. (Szerk.: Scheftsik György) Pécs, 1935. 446-447. p. TÁLAS L. 2002. 197. p. Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára (Továbbiakban: MNL JNSZML) VI. 501. 64. d. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei tanfelügyelő iratai (Továbbiakban: Tanfelügyelő ir.) Ingatlan vagyonok okmánytára 1948. Általános iskolák. 227. Nyilvántartási lap a tiszaföldvári állami (volt református) iskola telkéről és épületeiről, 1948. 148
