Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)

Tanulmányok - Magó Károly: A polgári repülés története Szolnokon 1945-ig

aviatikusok kísérletezéseibe. Mérnökként sok repülőgép építő számára végezte el a szükséges szilárdsági számításokat. Még ebben az évben ellátogatott Reimsbe, ahol az európai repülés egyik központja volt. Alapító tagja volt az 1911. augusztus 3-án megalakult Magyar Géprepülők Szövetségének, melyben Wittmannt vezetőségi taggá választották. 1911-ben jelent meg cikksorozata az „Aviatika” című szaklapban, melyben felismerte, hogy a repülőgép nem csak katonai területeken, hanem a polgári közlekedésben is új lehetőségeket rejt magában. Ekkor határozta el, hogy hozzákezd egy utasszállító gép tervezésének. 1913. június 16-án elvégezte a Bécsújhelyi Pilóta iskolát, és Zsélyi Aladárral együtt pilótavizsgát tett. Ebben az évben alakult meg a Magyar Repülőgépgyár Rt., melynek főmérnöke és berepülő pilótája lett. A gyárban „Lohner” gépeket gyártottak, melyek végszerelését és berepülését Rákosmezőn végezték. 1913. augusztus 20-án Rákosmezőn rendezték meg a második nemzetközi repülőversenyt, melyen Wittmann Viktor 1.220 méteres magassági, és 45 perces időtartam repülésével első lett, majd megnyerte a Szombathely-Kőszeg-Szombathely távrepülő versenyt is. 1914. áprilisában első helyezést ért el a háromnapos bécsi repülő versenyen, mely nemzetközi hírnevet hozott számára és a világháború kitörése előtti utolsó Szent István napi repülő versenyen is sikeresen szerepelt. 1914. júliusában a Pöstyénben megrendezett nemzeti repülőversenyen 2.200 méteres magassági csúcsot állított fel, valamint megnyerte a sebességi díjat is és ezzel az összteljesítménnyel első lett. 1915-ben a vállalat Albertfalvára költözött, és UFAG (Ungarische Flugzeugfabrik Aktien Gesselschaft) néven folytatta a repülőgépgyártást, mely a háború végére a Monarchia legnagyobb repülőgépgyárává nőtte ki magát. 1915. május 7-én, a gyár egyik szerelőjével Bécsbe repült, egy katonai repülőgép átadására. Május 9-én, repülés során manőverezés közben egy szűkített fordulóban a gépe dugóhúzóba került, és mintegy 30-40 méter magasságból lezuhant. Wittmann a katasztrófában életét vesztette.19

Székelyhidy László volt Szolnokon a repüléssel kapcsolatos kísérletek egyik irányítója, aki 1868. július 3-án született Kétegyházán. Elvégezte a négy elemi iskolát, majd kitanulta a gépész szakmát. 18 évesen, 1886. május elsején Kaiseh Ágoston gépésznél helyezkedett el gépész gyakornokként, ahol 1887. július 8-ig dolgozott a malomban és a gazdaságban. A következő évben, 1888. április 3-tól, szeptember 20-ig ismét Kaiseh Ágostonnál volt alkalmazásban. Az itt töltött idő alatt beletanult a gépész szakmába, és gépkezelő lett. 1889. július 8-tól helyezkedett el Kocziha János gépésznél, ahol gépkezelő volt a tulajdonos gépein 1889. augusztus 19-ig. 1890. június 26-tól november 26-ig Neugebauer Antal mezőgazdasági gép tulajdonosnál dolgozott, gépkezelőként.

www.aeronews.hu/press/wittmann.html Szabó, 1991.

200