Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Szigeti Tamara: Gyilkossági körkép tíz év keresztmetszetében. A Jászkun Kerületben elkövetett gyilkosságok 1833-43 között
„ 5. § Továbbá: a kik atyafiaikat vagy vérrokonaikat a negyedik ízen belől meggyilkolják vagy megsebesítik. Nemkülönben az atya-, feleség- és férj gyilkosok... ”45 „...az ilyeneket csak főbenjáró Ítélettel kell sújtani és büntetni... ”46 „...főbenjáró Ítélet, a melyet a fentebb említett esetek okából és tekintetéből, világi személy ellen,...hoznak és akármi módon kimondanak; az ilyen elitéit és elmarasztalt embert nem csak minden ingó javaitól, fekvő jószágaitól és birtokjogaitól megfosztja, hanem a fejvesztést is maga után vonja. ”47 Az 1723-as törvény pedig a következőképpen szól: „ / . § Hogy az atyagyilkosokat, anyagyilkosokat, férj gyilkosokat, feleséggyilkosokat és gyermekgyilkosokat, 2. § A testvérek s vérrokonok megölőit,... 7. § A vérrokonság közelségének fokozatához, vagy a megöltek hivatalának minőségéhez képest súlyosbítással kimondandó főbenjáró büntetés alá kell vetni. ”48 Kivételt csak azok az esetek szolgáltattak, amikor már a kerületi kapitány által felküldött iratokból kiderült egyértelműen, hogy baleset volt esetlegesen a megtörtént cselekmény. A vád felépítése a következőképpen történt: elsőként röviden összefoglalta a történteket, majd a már beadott egyes iratokon ment végig, ezekre hivatkozott és próbálta alátámasztani meggyőződését, vádjának alapját. Ha nem volt elegendő bizonyítéka, akkor a per elhalasztását kérte a törvényszéktől, ez azonban csak ritkán fordult elő nagyobb volumenű és több vádlottat érintő esetekben. A tiszti ügyész ebben az időszakban Kálmán Sándor, Nemes Bozóky István, Horváth Pál és Kalmár József volt, akik közül a legutóbbi személy ugyanúgy, mint Nemes Bozóky Sándor alügyészként is tevékenykedett. Az alügyész az ügyész egyes vádpontjaira reagálva építette fel a védelmét, minden apró részletre pontosan koncentrálva. A vádló és a védelem képviselője viszontválaszokkal reagált a másik fél érveléseire. A felperes ügyész hozzácsatolta a perjegyzőkönyvhöz a még előkészületi szakaszból hozzá került iratokat, vagyis az alperes vallomását, a tanúvallomásokat és a látleletet is, az alügyész pedig a védelem által fontosnak tartott tanúk vallomásait. Ezeket a csatolt anyagokat a következőkben szeretném részletesebben bemutatni, mivel véleményem szerint az előkészületi Tripartitum: I. rész 14. czím (Forrás: CJH) Tripartitum: I. rész 15. czim (Forrás: CJH) 47 Tripartitum: II. rész folytatása 55. czim (Forrás:CJH) 48 1723. évi 11. te. (Forrás: CJH) 186
