Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Bojtos Gábor: Három Almásy a vármegye élén
hiszen félig-meddig úgy is már erdélyi vagyok” .m Almásy hamar az erdélyi főúri társadalom egyik „dédelgetett kedvence” lett, s az itt kapott impulzusok élete végéig elkísérték: „a közügyekkel való foglalkozás, s az a felfogás, hogy a felüllévőknek kötelességük a közügyekben való közreműködés és a közérdek védelmezése, ott ment vérébe, ott látván ennek az erdélyi közéletben legtipikusabb példáit".118 119 120 Tanulmányai végeztével került Jász-Nagykun-Szolnok vármegyébe, miután a család szenttamási birtokának „gondozója” lett. A „szántóföldi művelés alatt állott területre kastélyt varázsol, s körül veszi azt nemes ízléssel megalapozott és elrendezett kerttel”. A létrehozott mintagazdaság állatállománya {„ménese, mangalicatenyészete, fésűs-gyapjas juhászata") „dicsőséggel járta meg az ország összes kiállításait” .12u A folyamatosan fejlődő, modernizálódó uradalom területén versenyló-istálló, gőzmalom és gazdasági kisvasút is üzemelt. Almásy „vallásos áldozatkészségéből”121 a kastély mellett kápolnát építtetett, amelyet 1901. novemberében szenteltek fel.122 A kápolna oltárképét {„remek Szent Imréjét”) Roskovics Ignác (1854- 1915) festette, amelyet 1902 karácsonyán szenteltettek meg „a grófi család, a tisztikar és cselédjeik jelenlétében”,123 Ugyanekkor Almásy és felesége, báró Wesselényi Cornelie a „pusztai iskolájukban felállított karácsonyfánál 107 iskolás gyermek között osztottak ki meleg téli ruhát, a kastélyban pedig az összes cselédség kapott értékes karácsonyi ajándékot”. Almásy ebbéli tevékenysége a képviselőházban is előkerült: „nem elégedett meg azzal, hogy cselédeit teljes jólétben tartja, (...) hanem még a lelki szükségletéről is gondoskodik a cselédeknek. Iskolát állított nekik, templomot épített, tanítót és papot tart nekik és tartott abban az időben is, mikor még semmiféle törvény Magyarországon erre a földesurat nem kötelezte. És méltóztassék elhinni, nem a szocziáldemokráczia hatása alatt tette, mert még akkor ennek híre-hamva sem volt, talán még valamelyik ismeretlen 118 OSZK Levelestár. Almásy Imre levele Justh Zsigmondhoz, 1887. augusztus 25. 119 Gyászközgyűlés, 1929. 120 Gyászközgyűlés, 1929.; Európai hírrel bírt angol telivér tenyészete, és a pusztapói gazdaság szimentáli és a borzderes marhatenyészete. TOLNAY Gábor: A szarvasmarhatenyésztés jellemzői és a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara irányítói hatása a két világháború közötti Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. In: ZOUNUK 6. A Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 1991. 203. p. 121 1901-ben megválasztották a katolikus autonómiai kongresszus képviselőjének. Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1901. május 19. 122 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1901. november 7. 123 Uo. 1902. december 28. 83
