Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Sebők Balázs: Hároméves terv az ötéves tervek időszakában. Adatok és adalékok Szolnok megye szocialista iparosításának történetéhez
képviseltette magát egyéb termékeivel is (szifonok, edények, hordók, mosogató garnitúrák stb.). A Szolnok Megyei Néplap elkeseredésének adott hangot, hogy az Aprítógépgyár termékei csak fényképeken jelenhettek meg, a Tisza Cipőgyár pedig csak a többi cipőgyárral egy standon, velük együtt szerepelhetett. Szolnok megye összességében szegényes választékából még az új törökszentmiklósi járvazúzót, a Szolnoki Ruházati KTSZ öltönyeit és ballonkabátjait, valamint a Mezőtúron gyártott elektromos vízmelegítőket és ventillátorokat lehetett kiemelni.64 Noha a jászberényi hűtőszekrények ekkoriban még csak a belföldi piacra jutottak el, a Fémnyomónak mégis volt már egy világhírű terméke is: itt gyártották ugyanis az ún. Heller-Forgó-féle légkondenzációs hűtőberendezéseket, amelyek segítségével minimálisra volt csökkenthető az ipari berendezések vízigénye. Heller László és Forgó László találmánya az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon lett aranyérmes nagydíjas és ezután a világ minden részéről egymás után futottak be a megrendelések a jászberényi gyárba.65 A II. hároméves tervidőszak során kezdődött meg a budapesti üzemek egy részének vidékre telepítési programja. Az MSZMP KB 1960. júliusában megtartott ülésén elhangzott: „Az ipar területi elhelyezkedésének megváltoztatása, a vidéki területek iparosítása feltétlenül szükséges, mert a vidéki lakosság anyagi-kulturális színvonalát emelnünk kell [...] Az ipar elhelyezkedésének aránytalansága hátrányos Budapestre nézve is, mert nehezíti a lakáshelyzetet, a lakosság jobb ellátását és súlyosan terheli a közlekedést. Az MSZMP KB Ipari és Közlekedési Osztályánál példaértékűnek tartották, ahogyan a KGM/B üzemek (a hadiipari üzemeket nevezték így) kapacitásának leterhelésére már korábban ún. „polgári profilokat”, illetve „váltóprofilokat” jelöltek ki. A II. hároméves és a II. ötéves terv előkészítése során mintegy 20- 25 ilyen vidéki telephely létesítését határozták el. Budapestről elsősorban „a tömegszerűen gyártó üzemeket” tervezték vidékre telepíteni, hogy a felszabaduló épületekben lehetővé tegyék „bonyolultabb, csak Budapesten végrehajtható feladatok” teljesítését. Kimondták, hogy a korszerűtlen épületekkel rendelkező vagy egyéb okból nem fejlesztendő budapesti üzemek fejlesztését nagyobb távlatban vidéken kell megtervezni. Már addig megvalósult, jó példának hozták a fentiekre a hűtőszekrénygyártás 64 Megyénk a Budapesti Ipari Vásáron. In: Szolnok Megyei Néplap, 1960. május 24. Egy világszabadalom fiatalok kezében. In: Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember 27; Amíg az alumínium hűtőelemmé változik. In: Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus 17. MNL OL M-KS-288-25/1961/ll.ő.e. Jelentés a vidéki ipartelepítés helyzetéről. 1961. október 20. 193. p. 302
