Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Sebők Balázs: Hároméves terv az ötéves tervek időszakában. Adatok és adalékok Szolnok megye szocialista iparosításának történetéhez
iparágak együttes részesedése végül nem érte el a tervezettet, ezen belül főként a Diesel-gyártás maradt el a tervektől: utóbbi okaként a gyártórészlegek szétforgácsoltságát, a „minden áron” való importcsökkentést,35 valamint a Ganz és a MÁVAG kellő előkészítés nélküli egyesítését jelölték meg. Az ipar másik, gyorsan bővülő pólusának élén a vegyipar állt, amely a tervidőszak során megnőtt jelentőségű műtrágyák és növényvédőszerek gyártásában fejlődött jelentősen, de lényegesen nőtt a gyógyszeripar termelése is. Megkezdte működését a Borsodi Vegyi Kombinát (BVK), bővítették a Péti Nitrogénműveket, a TVM-en belül pedig új műtrágyagyár és új szuperfoszfát üzem építése kezdődött el. Utóbbi tervezett kapacitása meghaladta a korábbi együttes szuperfoszfát kapacitásokat is. Jelentősen túlteljesített a vaskohászat, ahol a termelés növekedése a tervezett 22 % helyett 42 %-os volt. A gépipar KGM/A szektora 35 % helyett 56 %-os növekedést produkált, ezen belül a legerőteljesebben a mezőgépipar fejlődött, majd az erősáramú ipar és a híradástechnikai ipar következett. Az építőiparon belül a tégla-és cserépipar 50 %-os növekedését egyetlen új gyár létesítése nélkül, pusztán a meglévő üzemek bővítésével, korszerűsítésével érték el. Falazóáruból már nem volt hiány az országban, de tetőcserépből a kereslet továbbra is meghaladta a kínálatot, hiába növelték a termelést itt is jóval terven felül. A könnyűipar a tervezett mértékű növekedést produkálta. A fogyasztói igények növekedése miatt, jelentősen túl kellett teljesíteni a konzerv-, a hús-, a tej-, az édes- és a söriparban.36 Összességében a szocialista ipar összes beruházásainak értéke elérte a 37,3 milliárd Ft-ot, amely az összes beruházások 41,9 %-át tette ki. Az ipari beruházások több mint 4/5-ét a nehézipar kapta, ezen belül pedig messze az alapanyaggyártásé volt a legtöbb fejlesztés.37 A már korábban elkezdett vagy Berend T. Iván szerint a teljes 1950-es évtized és az 1960-as évek első fele is az ún. „importpótló iparosítás” jegyében telt el Magyarországon. Az „importpótló iparosítás” időszakát a szerző két részre osztotta: az első szakasz még az I. világháborút követően bontakozott ki, a második szakasz pedig a szocialista tervgazdálkodással vette kezdetét. A második szakasz során Magyarország egyfajta bűvös körbe került, amelybe az importpótló iparosítás fejlesztési iránya, egyre növekvő energia- és nyersanyagigénye vitte az országot és amely időről időre arra kényszerítette a gazdaságpolitikát, hogy a körforgás öncélúságát erősítő módon, ennek az igénynek rendelje alá a gazdaság más területeit. Tehát a legfőbb gazdasági érték az import hazai termeléssel történő pótlása maradt, miközben az exportorientált húzóágazatok gyengék maradtak. Forrás: BEREND T. Iván: Gazdasági kiútkeresés 1956-1965. Nemzet és Emlékezet. Bp., 1983 . 395-400. P36 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. Isz.: 0079/IV/1961 .OT. A II. hároméves terv eredményei iparáganként. 1-22. p. VARGA György: Iparunk fejlődése a hároméves és az ötéves terv időszakában (1958- 1965). Bp., 1962 . 26. p. 288
