Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Sebők Balázs: Hároméves terv az ötéves tervek időszakában. Adatok és adalékok Szolnok megye szocialista iparosításának történetéhez
cukorgyártól mintegy 500 m-re fekvő területen, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat tőszomszédságába tervezték, ahová az évi 700 vagonnyi melaszt csővezetéken tervezték eljuttatni a cukorgyárból. Az élesztőgyár melasszal, vízgőzzel és ivóvízzel való ellátását a cukorgyár biztosította és annak iparvágányára és szennyvízhálózatára kötötték volna be az új gyárat. Mindez összesen 15 millió forinttal tette olcsóbbá a beruházást annál, mintha új, zöldmezős építkezésbe fogtak volna bele.12 Szolnok városának központi fekvésével, valamint vasúti- és közúti vonzáskörzetével indokolták a város területén elhelyezendő korszerű fehérjefeldolgozó üzem létesítését. A fő telepítési ok azonban az volt, hogy az Alföld Szolnok térségébe eső részén az elhullott állatok hasznosítása nem volt kielégítő, így az állattenyésztés jelentős fehérjeanyagtól esett el. Emiatt tervezték Szolnokra egy száz vagon kapacitású üzem telepítését, amely a betegség útján, vagy természetes elhullással kimúlt állatok tetemeinek feldolgozását végezte volna: ez utóbbi nyersanyag-mennyisége 500 vagonra volt tehető. Az üzem telepítési költségét mintegy 5,5 millió Ft-ra becsülték, azonban az itt előállított húsliszt az állattenyésztés fellendítésének alapanyagául szolgált volna. Ekkoriban már közismert tény volt, hogy Szolnok város térségében - főként Rákóczifalva határában - az olajkutatások során lezárt, rendkívül nagy mennyiségű szénsavat és propán-butánt tartalmazó kutak álltak kihasználatlanul. A rákóczifalvai gázmező addig feltárt készlete kb. 2 milliárd m3, amelyből 85 % szénsav és 15 % metán volt. A megyei tanács VB. II. tervosztálya már különböző tervekkel állt elő az értékes gázmezők hasznosítására. Az addig felvetett elgondolások a következőkben foglalhatóak össze:- előtérbe került a körzeti gázellátás biztosítása és - mennyiségtől függően - ennek kiterjesztése Szolnok városán túl Törökszentmiklós, Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét térségére is- felmerült a folyékony szénsavból a szárazjég gyártásának beindítása és palackozása is. A két felhasználási lehetőség közül elsősorban a szárazjég gyártását tartották fontosabbnak, mert Szolnok megyében megfelelő kapacitású, korszerű jéggyár ebben az időben nem működött. Az így előállítandó szárazjeget pedig hűtőházakban, hűtőkocsikban, valamint üzemekben, cukrászatokban és háztartásokban is fel lehetett használni. Megjegyezték még, hogy a nyugati piacok is korlátlan mennyiségben vettek fel szárazjeget, így MNL JNSZML 1-2-33.ő.e. Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága 1957-1960. évi iratainak őrzési egység leltára. Szolnok megye 3 éves tervdokumentumai 1958. október 2-22. A 3 éves terv ideje alatt elkészítendő távlati megyei problémák. 24-26. p. 276
