Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Magó Károly: A polgári repülés története Szolnokon 1945-ig
szerepel, hogy 1937 nyarán érkezett Schneider Emil pilótaoktató Szolnokra.174 Ezt a hibás adatot vette át Gy. Fekete István 2001-ben, 2002-ben, 2004-ben, 2007-ben és 2008-ban megjelent műveiben.175 Schneider 1930 óta volt pilóta, először motoros, majd vitorlázó gépen. A „Légi Út” című újság 1938. július 3- i számában megjelent cikk így jellemezte: „... Nem volt még növendék a földön és szintén itt Szondán, aki magas oktatói tetszését elnyerhette volna. Pedig micsoda repüléseket láthatott, micsoda cél-leszállásokat... ” Igen szigorú, jó oktatónak tartották kortársai.176 Július 21-22-én vitéz Hefty Frigyes országos főoktató jelenlétében repülték be a szolnokiak vitorlázó gépét a „Miklóst”. Ezen a hétvégén próbálták ki az új Csermely-féle csörlővontatási rendszert is. Heftyn kívül Schneider Emil oktató pilóta, Bergendi István, és Kőszegi Ferenc „B” vizsgás pilóták is repültek.177 Július 26-án kezdődött el a sportrepülőtéren a 15 pilótaújonc kiképzése.178 Minden tanuló a gép köré állt és ott elmagyarázták a gép szerkezetét, a kormánylapok működését. Ezután mindenkit beültettek a gépbe és gyakoroltatták velük a kormányok kezelését, úgy, hogy nem lehetett a kormányszervekre nézni. Aki vakon is tudta kezelni a kormányokat, eggyel magasabb szintre léphetett. Az elméleti vizsga után kezdődtek a vontatási gyakorlatok, majd a repülések.179 Amikor erős volt a szél a repülőtéren, kivitték a Zöglingeket a hangár előtti betonos részre. Az újoncok egymás után beültek a gépbe, melynek szárnyvégeit egy-egy fiú fogta. Az oktató megmutatta a kormányok mozgatását, majd elengedték a szárnyvégeket és a szélben vízszintesen kellett tartani a szárnyakat. Ez volt az első lépés a repülés felé.180 Schneider Emil oktató utasítására, úgy vontatták a gépeket, hogy azok még nem tudtak elemelkedni, de a csörlők már hatásosak voltak, így az újoncok már vízszintesben tudták tartani a gép szárnyait. Minden kiképzendő három alkalommal került sorra, délután öt óráig, amikor az erős szél miatt a kiképzés leállt. Ezután Schneider Emil szállt fel, a csörlő segítségével 130-150 méter magasra emelkedett, majd Bergendi István, és Kőszegi Ferenc is repültek az erős szélben.181 174 KIRÁLY S. 1986. 14. p. 175 Gy. FEKETE I. 2001. 29. p.; 2002. 153. p.; 2004. 147. p.; 2007. 196. p.; 2008. 345.p. 176 KIRÁLY S. 1986. 14. p. 177 Nemzeti Jövőnk, 1936. július 25. 5. p. 178 Nemzeti Jövőnk, 1936. július 29. 1. p. 179 KIRÁLY S. 1986. 15. p. 180 ILYÉS János: Felhők alatt. Törökszentmiklós, 2011. 39-40. p. 181 Nemzeti Jövőnk, 1936. július 29. 1. p. 229
