Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Szigeti Tamara: Gyilkossági körkép tíz év keresztmetszetében. A Jászkun Kerületben elkövetett gyilkosságok 1833-43 között
A jászkun települések, mivel nem voltak még törvénykönyvek ebben az időszakban, az általuk alkotott „statútumaikra támaszkodtak a vétek megállapításakor és a büntetés kiszabásában”, noha ezeket nem gyűjtötték össze, hanem csak a testületi jegyzőkönyvekbe jegyezték le az éppen akkor hozott statútumokat.18 Ezeket a statútumokat szokásjog alapján fogadták el, 1799 után pedig a Hármas Kerület gyűlése által elfogadott, 13 statútumból álló Jászkun Statútumhoz19 igazodtak, amelyre szükség volt, mert a Kerület „sajátos viszonylatainak szabályozására az országos törvények nem feleltek meg”.20 „Pontjainak pontos értelmezése, következetes betartása hosszú időre összeolvasztotta és konzerválta a tételes jogot és a szokásjogot. ”21 Ettől kezdve ez vált meghatározóvá a törvénykezésben, az országos jogot ugyanis csak abban az esetben alkalmazták, ha ez nem nyújtott szabályozást. A nádori statútum általánosan elfogadott volt minden fórumon.” Ennek alátámasztásául szolgál az az eset23 is, amelyben a kuruzslással, s azáltal halált okozással vádolt személyeket lényegében amiatt ítélték el, mert nem tartották be a nádornak azon rendeletét, miszerint a rühösség gyógyítására nem használhatják a kemencébe tétel módszerét.24 18 „A kerületi határozatok, rendszabások megalkotásához ugyanis a Hármas Kerület figyelembe veszi gyakran a helyi szokásokat, a kialakult gyakorlatot, máskor állásfoglalást, véleményt kér a települések elöljáróitól. Mindehhez szükség van egy nagyfokú írásbeliségre, a törvények ismertetésére és a települések közötti rendszeres kapcsolattartásra. ” - ÖRSI Julianna: A Jászkun törvények megvalósulása a mindennapi gyakorlatban. In: ZOUNUK 10. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 1995. 89. p 19 Bánkiné Molnár Erzsébettel történő levélváltás során arról kaptam tőle tájékoztatást, hogy eredetileg többes számban helyes a fordítása, de az idők folyamán ez a köztudatban és a szakirodalomban is lekopott. http://vfek.vfmk.hu/00000113/04 27fej.htm (Letöltés dátuma: 2014. jún. 7.) 21 ÖRSI J. 1995. 91. p. 22 BÁNKINÉ. 2005. 130. és 132. p. Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára (Továbbiakban: MNL JNSZML) Jászkun Kér. büntetőperek 1835. 28. f. 4. k. No. 5.; MNL JNSZML Jászkun Kér. büntetőperek 1842. 32. f. 5. k. No. 4. Itt olyan eseteket találtam, amikor a rüh gyógyítására fekete színű kenőcsöt kentek a beteg családtagokra, majd a még meleg kemencébe tették őket, hogy ezáltal majd elmúlik betegségük, ám a hőt nem bírták, így belehaltak. - MNL JNSZML Jászkun Kér. büntetőperek 1842. 32. f. 5. k. No. 4.; Jászkun Kér. büntetőperek 1841-42. 32. f. 4. k. No. 2. 178
