Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Szigeti Tamara: Gyilkossági körkép tíz év keresztmetszetében. A Jászkun Kerületben elkövetett gyilkosságok 1833-43 között
kihágásokban és a kisebb bűncselekményekben. Jegyzőkönyvek tanúskodnak a tanács folyamatos bírósági működéséről. Azt viszont fontos megemlíteni, hogy jelentős volt a jogszolgáltatási feladatai között a „bűnügyek vizsgálatában való közreműködés”. Ide tartozott a helyi tanúk kihallgatása, melynek vizsgálati jegyzőkönyvei a particularis11 kerület kapitányához kerültek, aki a perbefogásról döntött, maga a perbefogás viszont a tiszti ügyész feladata volt. A nemesekre is kiterjedt a bíráskodási jogkör addig, míg a Jászkun Kerületben laktak, de „sem nemesi birtok, sem külön nemesi törvénykezés nem kapott helyet”. Ugyanakkor a büntetőügyek terén megfigyelhető egy kicsit eltérő bánásmód, ugyanis addig nem voltak börtönbe vethetők, amíg be nem idézték és el nem marasztalták őket, perbehívásuk pedig a particularis kapitány feladata volt.11 12 Másik bírói fórumok a particularis kapitányi bíróságok voltak, amelyek 1850- ig vegyes folyamodásúként jártak el. Elnöke a particularis kerület kapitánya volt, tagjait pedig táblabírák és esküdtek alkották az adott kerületből. 1799-től az ítélethozatalhoz 4 tag jelenlétére volt szükség. A particularis kapitány feladata volt az előzetes bebörtönöztetés és a perbefogás elrendelése. Az 1834:10. te. értelmében a kapitányi széket középfokon a főkapitányi szék váltotta fel, amelyen az általam kutatott gyilkossági perek is folytak. A Jászkun Kerület főkapitányi törvénykezése első folyamodású volt büntető ügyekben, polgári ügyekben pedig vegyes, de mindkét esetben ugyanaz a testület járt el. Elnöke a főkapitány volt, a helyettesítésére pedig az alkapitány volt hivatott. Fiskális terjesztette elő az ügyeket. 1836-tól a tanácsoknak két személyt kellett ideküldeniük, hogy a törvénykezési szak végéig jelen legyenek, és ha kell, felvilágosítást adjanak. A büntető törvényszéket mindhárom kerületben külön- külön tartották bíráskodási ciklusonként a 18. században criminalis sedria néven - ezek székhelyei Kunszentmártonban, Félegyházán illetve Jászberényben voltak -, majd a 19. században áttértek a magyar elnevezésre (például többek között nevezték fenyítő törvényszéknek, főbenjáró törvényszéknek vagy rabokat ítélő törvényszéknek is).13 A bíráskodási ciklusonként való vándorlás indoka az volt, hogy „a bűnözők az előzetes és az ítéletben megszabott fogságukat a particularis kerület tömlöcében töltötték 11 Maga a particularis szó részlegeset, csak részben érvényesülőt jelent. Itt az egyes kerületek élére kinevezett kapitányok jelzője volt, hogy megkülönböztessék az egész kerület felett álló főkapitánytól - aki felett már csak a nádor állt -, illetve amiatt is használták ezt a jelzőt, mert mindhárom részt és magát a Jászkun Kerületet is kerületnek nevezték. így viszont a három kerület közül az egyiket is érthették alatta az egész kerületből. 12 BÁNK1NÉ Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia. Szeged, 2005. 120-123. pp. 13 Uo. 125-128. p. 176
