Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Hlbocsányi Norbert: A szászbereki báró Kohner család
visszatértek a száz évvel ezelőtti ősök tevékenységéhez a terménykereskedéshez, ami sikeresen működött 1938-ig. A családi cégeken kívül textilgyárakban voltak érdekeltségei. István Imre Kohner Alfréd legidősebb fiaként 1900. augusztus 7-én született Budapesten. Üzleti tapasztalatait nagybátyja dr. Kohner Adolf mellett 1928. november 28-án kezdte megszerezni, amikor a Kohner Adolf Fiai cég beltagja lett. Egy cégbírósági bejegyzés szerint: „...közvetlen fogyasztók és továbbárusítók részére építési anyagokkal, mezőgazdasági termékekkel, gyufával és vegyitermékekkel, textilárukkal és gyapjúval kereskedők, valamint bank és pénzváltó iparüzlettulajdonosok.” 1930. június 11-én vette feleségül a holland származású Menko-Hartogensis Alicét, aki Hollandia egyik legnagyobb textilgyáros családjából származott.100 Házasságából 1931-ben egy fiú és 1933- ban egy lány született. Kohner Alfréd legkisebb fia, Kohner Miklós György 1903. április 29- én született, felesége Böszörményi Andrea volt, akitől kettő lánya született. Gazdálkodással foglalkozott, az 1930-as évek második felétől kezdve ő irányította a szászbereki uradalmat és a földbérleteket, majd 1926-ban a Tisza család uradalmán egy mezőgazdasági részvénytársaságot alapított, s ez lesz az egyetlen vállalkozása. Arról, hogy 1938. május 29-től, az első zsidótörvény hatályba lépését követően, hogyan élték meg a zsidóellenes törvényeket és a zsidóüldözést, kevés töredékes információ áll rendelkezésre. A törvényi szabályozások miatt a családi vállalkozásokat és érdekeltségeket folyamatosan adták fel. A családban többen is kikeresztelkedtek, 1938-ban Kohner Katalin és férje római katolikus, Kohner István Imre evangélikus vallású lett. Ennek ellenére zsidónak minősültek. Kohner István belekeveredett egy fajgyalázási perbe is, aminek alapja az 1941. évi XV. törvénycikk, az úgynevezett harmadik (fajvédelmi) zsidótörvény volt.101 Az ellene irányuló pert egy 1942. évi feljelentő levél alapján indították el, melyben megvádolták, hogy keresztény nővel tartott fenn kapcsolatot. Végül 1943. november 18-án felmentették Kohner Imre Istvánt, mert nem találtak bizonyítékot ellene, így nem történt bűncselekmény. A felmentést segítette az is, hogy a családnak jó hírneve volt, illetve jó 100 A zsidó származású Menko család 1830-ban települt le Enschedebe, ahol 1854-ben alapították meg a vállalkozásukat az N. J. Menko-t. A gyár 1965-ig működött, majd beolvadt különféle textilipari cégekbe és végül 1982-ben szűnt meg a textilgyártás. http://www .enschedeinfotos. nl/collectie/fabrieken. php ; http://www.stadenbedrijf.nl/ publicatie/menko (letöltés: 2014. máj. 20.) 101 A házassági jogról szóló 1894:XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről (1941. évi XV. törvénycikk). 162
