Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Hlbocsányi Norbert: A szászbereki báró Kohner család
melynek tevékenysége jelzáloghitelek nyújtásából, földvásárlásból, értékesítésből, parcellázásból és vállalati alapításból állt. 1913-ban dr. Kohner Adolf a bankján keresztül segítette Weiss Manfrédot a derekegyházi gróf Károlyi László-féle hitbizomány megvásárlásában. Dr. Kohner Adolf nevéhez fűződött a saját textilipari vállalatainak létrehozása, melynek során 1911-ben megalapította a Hungária Jaquard Szövőgyárat, mely mellény- és nyakkendőselymet, fmomszövetet gyártott. A trianoni békeszerződés következtében az ország textilipara súlyos veszteségeket szenvedett, ennek pótlására sorra alakultak vagy bővültek a textilipari cégek, melyek az ország húzóágazatai lettek az 1920-as években. Ebben Kohnerék is részt vettek, összesen 8 üzemet alapítottak és a Hungária Jaquard Szövőgyár érdekeltségében álltak. Az 1910-es és 1920-as években dr. Kohner Adolf kiépítette az uradalmához és a földbérletekhez kapcsolódó élelmiszeripari vállalkozásokat, amelyben a felvevő piac, Budapest közelsége is segített. Részt vett a kecskeméti konzervgyár újjászervezésében és modernizálásában, s ezáltal Magyarország egyik legnagyobb konzervgyára jött létre. 1923-ban alapította a Zagyvavölgyi Tejértékesítő Rt.-t, melynek főtelephelye Szászberekén volt és a budapesti piacra termelt különféle sajtokat és vajat.70 Dr. Kohner Adolf korának legnagyobb vállalat alapítója volt, kortársai között legtöbb vállalati érdekeltséggel rendelkezett, összesen 34 céget alapított és 63-nak volt részvényese, 3 közkereseti társaságnak volt a tulajdonosa. Radnóti József közgazdasági szakíró a következőket írta róla: „Volt egy periódusa, amikor szinte állandóan zsakettben járt, mert reggeltől estig elnökölt vagy részt vett üléseken. Akkor tombolt benne a gründolási láz, alig volt a piacon olyan alapítás, amelyben részt nem vett volna. A Kohner név mindenütt ott szerepelt és akkor az volt a taktika: mindenhez pesztizst adni és semmihez sem pénzt. ”.71 Dr. Kohner Adolf részt vett a Horthy rendszer politikai és gazdasági stabilizációjában is, mint a Pesti Izraelita hitközség elöljárója részt vett 1919. november elején, a Siófokon tartózkodó Horthy Miklóst a Nemzeti Hadsereg fővezérét meglátogató zsidó küldöttségben. Nem ő volt a vezéregyéniség,72 de a küldöttség kéréseinek kidolgozásában részt vett és egyetértett abban, hogy Hlbocsányi Norbert: A kecskeméti konzervgyár és gazdasági elit kapcsolata az 1911- 1947 közötti időszakban In: Bács-Kiskun megye múltjából. 36. köt. Kecskemét, 2014. 18-27. p. 71 Radnóti József: Pesti pénzoligarchák. Bp., 1929. 107. p. A küldöttség vezetője Polnay Jenő (1873-1963) vállalati elnök-vezérigazgató, közélelmezési miniszter volt. 154