Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Hlbocsányi Norbert: A szászbereki báró Kohner család
Gyula alsószászbereki birtokrészéről maradt fenn információ. Az uradalom 3.737 kh 363 négyszögöl területtel rendelkezett, ahol állt egy emeletes gazdatiszti ház, ököristálló, kocsmaház, kocsmai állás, dohányzók lakháza, istálló, hodály és kettő cselédlak. Kohnerék a felsőszászbereki uradalmat és a klasszicista stílusú földszintes kúriát (régi vagy gazdatiszti kastély) a báró Orczy családtól vásárolták meg 1874 és 1878 között. 1901-ben a régi kúria mellé építette meg feltehetőleg Kohner Zsigmond, Ágoston és Adolf az új kúriát (kastély) szecessziós stílusban és üvegfolyosóval kötötték össze a két épületet. Kohnerék egy országos hírű mintauradalmat (majorságot) alakítottak ki Felső- és Alsószászbereken, ahol jelentős volt az állattenyésztés, új, nyugati (borzderes, szimentáli) szarvasmarha fajtákat, hideg- és melegvérű lovakat, nyugati fajtájú juhokat és magyar mangalicákat tenyésztettek, kertészetükben különféle zöldségeket termeltek. Kohner Károly és Zsigmond a felsőszászbereki gazdaság részére szőke mangalicákat szerezett be József főherceg kisjenői birtokáról az 1870-es években. Az állomány 1885-ben 50 kan, 200 koca, a szaporulat 1000 darab volt. 1885. szeptemberében a sertés kiállításon már Kohnerék „...erőteljes alkotásu, szabályos külsejű, jól fejlődön anyagot mutatott be... ”, összesen 170 darab hízott sertéssel jelentek meg.60 Kohnerék a birtok részeit 14,5 kilométer hosszú gazdasági (mezei, üzemi, uradalmi) keskeny nyomközű vasúttal kötötték össze, amivel az áruk szállítását könnyítették meg. Kohnerék dohánytermesztéssel is foglalkoztak, dohányföldjeik voltak a Bihar vármegyei Kismarján, Nagykerekiben és Nagyszántón, illetve az alsószászbereki Daruháti és Bogárzó tanyákon. A dohányföldek mellett pajtákat építettek, ahol szárították a dohányleveleket, a dohányosok, csőszök részére pedig lakásokat.61 Az uradalom részét képezte a Besenyszöghöz tartozó Fokorú pusztán lévő Nagy-major, Anna-major és a Fekete-major is. A birtok nagysága 4.012 kh volt, melyhez 38 különféle gazdasági épület, úri-, tiszti-, cselédlak és egy iskola is tartozott.62 60 Köztelek, 1897. július 17. 57. szám. 1010. p., 1899. április 15. 31. szám. 1. p., Vasárnapi Újság, 1885. május 21. 21. szám. 341. p., Keleti Károly: Hivatalos jelentés a budapesti 1885-ki országos kiállításról. II. köt. 2. füzet. Bp., 1886. 344. p., http://lib.szie.hu/sites/default/files/mgszemle/1885/1885 11003.pdf , http://lib.szie.hu/ sites/default/files/mgszemle/1885/1885 10001.pdf (letöltés: 2014.máj. 21.) 61 Kereskedelmi Közlemények, 1892. július 10. 18. szám. (Központi Értesítő 55. számának mellék újsága), BFL IV. 1411.b 2269/1879. Stein hagyatéki és gyámsági ügy. 62 BFL IV.1411.b 9884/1876. Kohner hagyatéki és gyámsági ügy. 151
