Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Bojtos Gábor: Három Almásy a vármegye élén
több község irányításának nehézségére.298 A belügyminiszter 237.151/1922. III. szám alatt engedélyt adott a kb. 73.000 kát. hold kiterjedésű, kb. 25.000 lakosú, Besenyszög, Kőtelek, Nagykörű, Rákóczifalva, Szajol, Tiszavárkony, Vezseny községekből álló járás felállítására, amely 1923. április elsején kezdte meg munkáját.299 Nem véletlen tehát, hogy Nagykörű község éppen a járás megszervezésével indokolta Almásy díszpolgári címét. Kiemelkedő esemény volt az 1926. szeptember 4-én megtartott ünnepi közgyűlés, amely a vármegye születésének 50. évfordulójának állított emléket döntéseivel. így - Almásy Sándor vezetésével - elhatározták, hogy Horthy Miklós mellett a vármegye eddigi fő - és alispánjainak arcképét is megfestetik, hogy megíratják a vármegye történetét, hogy kiépítik a vármegyeháza Tisza felőli részét, hogy létrehoznak egy vármegyei segítő alapot, hogy létrehoznak egy tüdőbeteg-gondozó intézményt, és nyilván a jutalmak sem maradhattak el.300 Főispánsága idejére esett a régóta esedékes törvényhatósági reform megszületése. 1929-ben sikerült tető alá hozni azt a törvényt (1929. évi XXX. te.), amely beterjesztői elképzelései szerint hivatott volt megoldani a közigazgatás problémáit.301 A szakirodalom értékelése szinte egyöntetű abban, hogy a törvény megszületésével folytatódott az a központosító tendencia, amely a dualista korszakot is jellemezte.302 Az 1886:XXI.tc. alapján működő vármegyei törvényhatósági bizottság 1929. november 18-án tartotta utolsó közgyűlését. Almásy ekkor egyrészt köszönetét mondott a tisztikarnak, másrészt megpróbálta felvillantani saját véleményét a reformmal kapcsolatban: „Hosszú közigazgatási pályámon véremmé vált, belém inkarnálódott az autonómiához való feltétlen ragaszkodás, 123 298 MNL JNSZML Kgy. jkv. 1103/1922. 299 Uo. 1919/1923. 300 Uo. 1926. szeptember 4. 301 „A megye közönsége vezető rétegével ragaszkodik az autonómiához, hogy az adózóktól fliggjön a tisztviselők működése és ne fiiggjön a bürokrátia folytán a megye tisztviselőitől az adózók érdeke”. dr. Gorove László felszólalása. Kgy. jkv. 1/1929. „Dr. Kuszka István melegen üdvözli dr. Gorove László felszólalását, mert nem tartotta volna helyesnek, ha a törvényhatóság szó nélkül halad el e kérdés mellett akkor, amikor készül a megye sirbatétele”. Uo. „... ezt követően már nem volt különösebb akadálya a központi, kormányzati akarat végrehajtásának a törvényhatóságokban (vármegyékben és thj. városokban)ZACHAR Péter Krisztián: Autonómia és központosítás Magyarországon 1919-1944. In: Autonómiák Magyarországon 1848-2000. (Szerk.: Gergely Jenő) Bp., 2005. I. köt. 70.p., CSIZMADIA A. 1976. 385. p., RÉVÉSZ T. Mihály: A közigazgatás rendezésének egyes kérdései Tolna megyében 1929-ben. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből. Szekszárd, 1974. 371-398. p., MAGYARY. 1942. 110. p.
