Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Bojtos Gábor: Három Almásy a vármegye élén
Elbúcsúztatta a parlament felsőháza (temetésén Bernét István és báró Vay László vezetésével többen vettek részt),239 majd az 1929. február 14-én tartott vármegyei gyászközgyűlés rendelkezései alapján Almásy érdemeit jegyzőkönyvbe iktatták és elhatározták, hogy megfestetik arcképét a közgyűlési terem részére, majd elrendelték, hogy „bizottsági tagsági helye ezen törvényhatósági bizottság megbízatásának tartamára üresen hagyassák” .24° Almásy Imre sírja ma Körösladányban,241 a római katolikus templom sírkertjében található, mivel felesége a szenttamási kastély eladása miatt Körösladányba szállíttatta.242 1931-ben ugyanis Almásy örökösei243 és a vármegyei törvényhatóság megállapodott abban, hogy az örökösök 450.000 pengőért eladják a kastélyt (a körülötte fekvő 200 holddal együtt) a vármegyének, amely az 1926-ban elhatározott tüdőszanatóriumnak adott volna helyt. 1931. október 27-én azonban a belügyminiszter értesítette a törvényhatóságot, hogy ebben a formában („jelenlegi pénzügyi viszonyok között”) nem járul hozzá a vásárláshoz.244 A zátonyra futott tranzakció után Geiger Jenő vásárolta meg az uradalmat,245 majd 1942-ben a sebesült tisztek üdültetése céljára adták át az ekkor már az Országos Földhitel Intézet birtokában lévő kastélyt.246 A közös sírban nyugszik felesége, báró Wesselényi Kornélia, fiuk, gróf Almásy Dénes és annak felesége, gróf Teleki Éva (1893-1984), gróf 111 239 Az országgyűlés felsőházának 54. ülése. 1929. február 14. Gyászközgyűlés, 1929.; Az arcképet Szüle Péter festőművész készítette el. Avatására 1930-ban került sor. 241 Köszönjük Kazinczy István (a Körösladányi Helytörténeti Gyűjtemény vezetője) segítségét! Nagy szerint az Országos Gazdabank megroppanása vezetett a birtok eladásához, amire csak Almásy halála után kerülhetett sor. Almásy ugyanis „anyagi erején felül is jegyzett részvényeket. (...) Még meg lehetett volna menteni a gazdaságot, ha A.I. vezető intézőjére hallgat, nevezetesen, ha a birtoknak tekintélyes részét eladják és így szanálják az adósságot. Erre azonban a tulajdonos nem volt hajlandó...” In: NAGY László: Alakok és történetek a régi Szolnok vármegye életéből. Mezőtúr, 1964. 48. p. Budapest Főváros Levéltára, VII.192.1043/1908. Végrendelete szerint fiai öröklik minden ingó és ingatlan vagyonát (Dénesé a szenttamási, Imréé a dózsai és kengyel birtok), lányai a köteles részre tarthatnak igényt. 244 MNL JNSZML Alispáni iratok 6034/1931. és Kgy. jkv. 67. és 171/1931. 245 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1931. december 24. 246 Nemzeti Jövőnk, 1942. július 10.
