Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Czégény Istvánné - Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. II. rész
A megyében malom említésével már 1427-ben találkozunk, Zsigmond király Alattyánra vonatkozó adomány levelében.2 A török hódoltság idején néhány gazdasági tevékenység eltűnt egy időre, a gabonafélék termesztése azonban továbbra is jelentős maradt, ugyanúgy azok feldolgozása és őrlése is. A megyében lévő malmokat a török főemberek is meghagyták és szedték azok jövedelmét. Ezt bizonyítja a hatvani szandzsák számadáskönyve 1570-ben, amely 1- 2 köves szárazmalmokat említ.3 Nem közöl adatot Berényről ahol ebben az időben legalább öt vízimalom kerekei forogtak, de szárazmalom dolgozott Apátin, Kürtön (amely később Kisérhez került) Szegen és Szent Ivánon (a két utóbbi terület Besenyszög része). Még színesebb kép rajzolódik ki a szolnoki szandzsák 1591-92-es összeírásából. A bevezető részben a török adószedők egyértelműen megkülönböztetik a vízimalmokat a lóval, illetve ökörrel hajtott szárazmalmoktól. Az Ágoston Gábor által közölt forrás olyan helységeket is említ, amelyek ma már nem léteznek. Feltűnő azonban, hogy a legtöbb szárazmalom (8 köves) Fegyverneken dolgozott. A hajdan jelentős Tiszavarsányban ennél kevesebb, öt malom őrölt, Karcagon éppen csak 1 szárazmalom kövei forogtak, de körülötte számtalan - ma már csak helynévként létező - település található, ahol 1-3 kerekű szárazmalom kereke forgott.4 A malmok a török időkben is dolgoztak, de igazi fejlődésük III. Károly ill. Mária Terézia uralkodása alatt következett be. 1747-ben a külső-szolnoki részeken Szolnok, Mezőtúr és Szentmiklós rendelkezett a legtöbb szárazmalommal. Szolnokon például 6 szárazmalom kövei forogtak, pedig itt a Kamara is felállított a Zagyván 1 vízimalmot, a Tiszán pedig hajómalmok kelepeltek. Mezőtúron még ennél is több, 8 szárazmalom őrölt, a Berettyón pedig 1 vízimalom. Szentmiklóson azonban, amely távol fekszik az élővíztől, csak 4 szárazmalom működött.5 2 BAGI Gábor: A jászok XV. századi szállásainak kérdéséhez. In: Tisicum, XVII. Szolnok, 2008. 149. p. BAYERLE Gusztáv: A hatvani szandzsák adó összeírása 1570-ből. Hatvan, 1998. 4 ÁGOSTON Gábor: A szolnoki szandzsák 1591-92. évi összeírása. In: ZOUNUK 3. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. (Szerk: Botka János) Szolnok, 1988. 221-297. p. MNL HML IV-7/b/4 Ö.: 597. Fotókópiája a Szolnoki Damjanich János Múzeumban található DM 1825-90 jelzet alatt. 10
