Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Bojtos Gábor: Három Almásy a vármegye élén
Horthy Miklóst, hogy akadályozza meg a javaslat elfogadását. 1921. február elején már tiltakozó nagygyűlést tartottak a vármegyék képviselői, ahol a reform elutasítása mellett döntöttek egy országos szervezet - a Vármegyei Országos Bizottság - létrehozásáról is.225 A Törvényhatósági Bizottság dr. gróf Almásy Imrét (aki az egyik felszólalója volt az országos gyűlésnek) és dr. Kiss Ernőt választotta tagoknak a bizottságba.226 Február 19-én aztán Ferdinandy lemondott tisztségéről, majd az áprilisi kormányváltás után hatalomra jutó Bethlen István is jelezte, hogy nem a közigazgatási reform a legégetőbb problémája az országnak. Az 1922-ben lezajló választások pedig - az Egységes Párt győzelmével - megerősítették a bethleni irányvonalat.227 Ennek az iránynak volt egyik kiemelkedő exponense Almásy, akit 1923 őszén - Bethlen István miniszterelnök jelenlétében - a vármegyei Egységes Párt elnökévé választottak.228 1920-ban megalkották a „mezőgazdasági érdekképviseletről” szóló törvényt (1920: évi XVIII. te.), amelynek fő célja az agráriumhoz kötődők érdekérvényesítő szerepének erősítése volt. Az 1922-ben létrejött Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara alakuló ülésén dr. gróf Almássy Imrét „egyhangúlag, közfelkiáltással” elnökké választották. Beköszönő beszédében Almásy utalt negyedszázados elnöki múltjára a vármegyei gazdasági egyesületben, és biztosította a kamarában együttműködő csoportokat, hogy „mindenki iránt egyaránt becsületes jó szándékkal, teljes elfogulatlansággal fogom e hivatásomat teljesíteni”, majd kifejezte reményét, hogy „a Tiszántúl minden gazdája velünk együtt fog dolgozni és küzdeni közös érdekeinkért”.229 Szakmai és személyes tekintélye miatt a következő évben az Országos Mezőgazdasági Kamara első elnöke lett, amely pozíciót haláláig betöltötte. Ki kell emelnünk, hogy bár sokan tartottak attól, hogy a frissen létrehozott kamarák és a több évtizedes múltra visszatekintő szakmai szervezetek (pl.: Országos Magyar Gazdasági Egyesület) összeütközése elkerülhetetlen, Almásy 225 1921. február 9. Pest vármegye székháza. In: GYENESEI. 2005. 213. p. 226 MNL JNSZML Kgy. jkv. 19/1921. Almásy 1922-ben még elvállalta a törökszentmiklósi Kisgazda Párt díszelnöki posztját. In: Törökszentmiklós és vidéke, 1922. március 15. 228 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1923. október 18. GAZDAG István: A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara megalakulása és tevékenysége 1929-ig. In: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX. Debrecen, 2003. 345-360. p.; A mezőgazdasági kamarákról: ZACHAR Péter Krisztián: Kamarai autonómiák a polgári korban. In: Múltunk, 2010. 1. szám. 36-61. p. és STRAUSZ Péter: Kamarák a két világháború közötti Magyarországon. Ph.D. disszertáció. Bp., 2007. Online elérhetősége: http://doktori,btk.elte. hu/hist/strausz/Strausz dissz.pdf 106
