Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Görgey Artúr és a Nádor-huszárezred 1843–1849. I. rész
Az ezred századosi karába tartozott Pálinkás István (1797-1867), aki 1848-49-ben nemzetőr őrnagyként, majd alezredesként szolgálta a szabadságharc ügyét. A főhadnagyok között találjuk Bellosicz Ignácot (1799- 1883), 1848-ban Zemplén megye nemzetőr őrnagyát; Somssich Józefet (1812- 1894), 1848-ban Somogy megye nemzetőr őrnagyát; Liszt Ferencet (1798- 1867), 1848-ban Buda város lovas nemzetőr őrnagyát; Nádosy Sándort (1811- 1882), 1848-ban honvéd ezredest, az Országos Nemzetőrségi Haditanács elnökét; Menyhárt Antalt (1808-1889), 1849-ben honvéd ezredest, a hadügyminisztérium katonai osztályának főnökét; Sréter Lajost (1811-1875), aki 1848 októberében hazavezette huszárait, s alezredes lett a honvédseregben; Szabó Lászlót (1814-1905), 1848-ban a kiskunsági lovas nemzetőrség parancsnokát; Hász Károlyt (1804-1855), 1848-ban a 13. honvédzászlóalj őrnagyát; Földnin Ede bárót (1813-1890), 1848-1849-ben a Jászkun kerület egyik nemzetőr őrnagyát; a hadnagyok között Almásy Albertet (1816-1881), 1848-ban Gömör megye nemzetőr őrnagyát, s testvérét,Almásy Ernőt (1818- 1849), 1849-ben nemzetőr, majd honvédőrnagyot; Ivánka Imrét (1818-1896), 1848-ban honvéd őrnagyot, majd ezredest; Starhemberg Istvánt (1817-1900), 1848-49-es honvédszázadost, Gärtner (1848-ban Kökényessi) Szaniszlót (1817- 1889), 1849-es honvédezredest és hadosztályparancsnokot; a hadapródok között pedig Virágh Gedeont (1823-1872), az 1848 októberi huszárszökés egyik hősét, a szabadságharcban honvédőrnagyot. Ugyanebben az évben került az ezredhez Kossuth Sándor hadnagy (1816-1855), a szabadságharcban honvéd alezredes. 1844-ben lett százados az ezredben Tamásfy Lajos (1809-?), 1848- 49-es honvédszázados, s 1845-ben lett hadnagy Hollán Hugó (1819-1863), aki 1848-ban szintén hazaszökött századával, s százados lett a honvédseregben. A tisztikar tehát valóban „jeles” volt, ahogy Görgey fogalmazott - s nem csupán a szó katonai értelmében. A Nemesi Testőrségtől a Nádor-huszárezredig A magyar királyi nemesi testőrségben szolgálók, a gárdából kilépve, elvileg bármelyik fegyver-, illetve csapatnemhez kérhették magukat. A különösen jó minősítésűek főhadnagyi, a kevésbé jó minősítésűek hadnagyi rangban kerültek a kiszemelt alakulathoz - már ha éppen volt ott hely számukra. így aztán nem ártott jó előre gondoskodni a megfelelő beosztásról, s az új beosztás anyagi fedezetének előteremtéséről. Görgey először egy 1840. május 12-én apjához írott levelében említette, hogy a testőrségtől történő távozása után a 12. (Nádor) huszárezredhez kéri magát. „A tisztikar jeles; a legénység derék; az ezred általában a legkitűnőbbek egyike és még az egyenruha is 150 pengő forinttal olcsóbb, mint más ezredeknél” - írta. A Nádor-huszárezrednél ugyanis 49
