Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)

TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: A Tisza elfeledett árvízi hajósa – Nyárádi Hartl Ede

kölcsönösen előnyös gazdasági viszony nem szűnt meg az új püspök kinevezését követően sem. A család egri állandó tartózkodása ellenére is - ahogyan ebben az időben a vidéki gazdasággal rendelkező famíliák esetében gyakori volt - nyaranta hosszabb időt töltött az uradalomban. Mindezt tanúsítja dr. Hibay György özvegyének Nemess Aliznak a 2006. szeptember 25-én, a hagyaték átadásakor a Dobó István Vármúzeumban elmondott beszédének részlete: „Hartl Károly nagyapa az édesapát igyekezett pótolni a fiatal Gyurka életében. Rengeteg emléket, élményt adott át unokájának a Hartl dédapáról, a tiszai nagy árvizekről, Óhalászról, Pusztahídvégről, a Csiga dombról, ahol hét gyermek várta a birtokról hazatérő Hartl Edét, és vetélkedtek, hogy ki hajtja hazafelé a könnyű homokfutót és ki ülhet a csacsifogatra. Valódi mesék szóltak Patkó Bandiról és a pusztai betyárokról, akik havi kommenció fejében őrizték a birtokot a vad tolvajoktól.”.28 A Hartl család tehát a nagy megpróbáltatások időszakának nevezett években már nem tartózkodott minden nap a szatmári uradalomban, a családfő mégis a jó gazda gondosságával tartotta a szemét az uradalom értékein, s ami a következőkben ettől is fontosabb lesz, szinte atyai figyelemmel követte a falvakban élők sorsát. Hartl Ede az árvízi hajós, avagy Tiszahalász végnapjai 1876. március 24-én a Tisza átszakította a taskonyi védőgátat, s a medréből kilépett folyam 23 községet - köztük a szatmári püspökség falvait - és határát öntötte el. Tariczky Endre29 tiszaörvényi plébános, Tiszahalász végnapjairól és Hartl Ede tetteiről a következő tudósítást küldte az „Eger” című lap 1876. április 27-i számába: „Kettős megyénknek, a Tisza jelen példátlanul borzasztó kiáradása következtében elözönlött területén, egy-egy birtokost alig érintett a rendkívüli csapás oly súlyosan, mint a Szathmári püspökség megyénkbéli uradalmát, s illetőleg annak bérlőjét, a kiváló szorgalmú gazdát, Hartl Ede urat. Sarud és Poroszló között ugyanis a gátak átszakadásának következtében, egyszerre több mint 9 000 holdját borította el az árvíz eme bérelt uradalomnak, ezek közt mintegy 1 200 hold gyönyörű Dr. Hibay Györgyné, Nemess Aliznak a Hartl-Hibay hagyaték átadáskor mondott beszéde családi tulajdon. TARICZKY András Endre (Gyöngyös, 1818. november 18. - Tiszafüred, 1912. május 10.) 1862-től tiszafüredi plébános, 1892-ben Tiszafüred díszpolgára lett. Megalakítója a Tiszafüredi Régészeti Egyesületnek és Múzeumnak. Helytörténeti tevékenységéért 1906- ban koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. Több országos és környékbeli lap levelező tudósítója is volt. 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom