Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)

TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Görgey Artúr és a Nádor-huszárezred 1843–1849. I. rész

pedig Teleki László gróf, a magyar főrendi reformellenzék egyik kiemelkedő személyisége volt.22

Minősítési lapja szerint részt vett az 1809. évi magyarországi, valamint a Napóleon ellen vívott 1813., 1814. és 1815. évi harcokban, illetve az 1821. évi piemonti hadjáratban, s bátran és megfontoltan viselkedett. Németül, latinul és magyarul jól, franciául elég jól olvasott és írt, valamennyire értett „szlávul” (nyilván szlovákul) és angolul is. A minősítés szerint történelmi, földrajzi és erődítési ismeretekkel rendelkezett. A katonai szakot háborús és béketapasztalatainak, valamint katonai olvasmányainak köszönhetően jól érti.

Külsejéről sokat elárul az a festmény, amelyet az ezredtörténet közölt: egy korpulens, hízásra hajlamos személyiséget látunk. A minősítés szerint erős a testalkata, korábban (1847 előtt) több súlyos betegségen esett át, amelyekből ugyan felgyógyult, de mozgása nehézkes és esetlen.

„Erkölcsi jelleméről” és viselkedéséről a minősítés azt írja, hogy szigorú, de igen jóindulatú, s különösen az ezredben sok jót tesz, és vagyonát dicséretreméltó módon fordítja erre. Teljességgel erkölcsös és nemes érzelmű személyiség. Általában társasági lény, és egy olyan ember fesztelenségével viselkedik, aki mindig jó társaságban élt. Elöljáróival szemben tisztelettudó és szerény, alárendeltjeivel szemben kissé túl jól viselkedik; „kívánatos lenne, ha tisztjeivel való bánásmódjában energikusabb lenne. A szolgálatban jóakarattól áthatott és odaadó, azonban az ezred arcvonala előtt - noha jó lovas - nem tud jól mozogni, s nem tudja azt a gyors mozdulatokban vezetni. Képességei alapján magasabb beosztásra is alkalmasnak tartották azzal, hogy ebben említett mozgásképtelensége megakadályozhatja.23

Az ezrednek Görgey belépése évében két alezredese is volt, bernátfalvai Bernáth Miklós, illetve Thimotheus Ledochowski gróf, ez utóbbi Ferenc Károly főherceg, trónörökös kamarása, de mindkettőjüket még ebben az évben nyugalmazták, s helyüket - immáron egyetlen alezredesként dömötöri Németh József vette át. (1848-1849-ben ő volt az ezredparancsnok.) Németh mellett a ráckevei születésű Bosits Miklós volt az ezred másik őrnagya Kari Fischer lett. 1845-ben, Görgey kilépésének évében Moritz, nassaui herceget nevezték ki az ezred harmadik, számfeletti őrnagyává.

Életrajzára lásd: BONA Gábor: Egy császári-királyi tábornok a forradalomban: Teleki Ádám. In: (Szerk.: PRAZNOVSZKY Mihály - ROZSNYÓI Ágnes): Teleki és kora. Discussiones Neogradienses 3. Salgótarján, 1987. 55-60. p.; BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. Bp., 2000. 745-746. p.; AMON VON TEUENFEST, G. 1876. 185. p.

Az 1847. okt. 29-én Josef Lobkowitz altábornagy által aláírt minősítés másolatát lásd Kriegsarchiv, Wien. Alte Feldakten. Karton 1855. Hauptarmee. Detailakten 1849-13- 356f.

48