Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)

TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Görgey Artúr és a Nádor-huszárezred 1843–1849. I. rész

Aki ezek után itt leszolgálta az öt évet, az a későbbiekben mind csapattisztként, mind vezérkari tisztként, mind katona-diplomataként megállta a helyét. Az 1848-49-es szabadságharc legkiválóbb tisztjei között tucatnyi volt testőrt találunk, hogy csak Klapka Györgyöt, Máriássy Jánost, Forró Eleket, Irinyi Bertalant vagy Szabó Imrét említsük.16

Bécs komoly csábítást jelentett a 18 évesen odakerülő tisztnövendékek számára. A császárváros százával nyújtotta a különböző szórakozási lehetőségeket, amelyeknek ebben az életkorban meglehetősen nehéz volt ellenállni. A bajtársi ivászatok, éjszakai mulatozások, a kártyapartik mindmind alkalmasak voltak arra, hogy a gárdisták többségének amúgy sem vastag pénztárcáját még inkább megvékonyítsák. Görgey Artúr azonban ellenállt ezeknek a csábításoknak. Hosszú katonai szolgálata alatt nem csinált adósságokat, kerülte a mulatozást és a társaságot, s tanulmányainak szentelte minden idejét. Sőt, egy idő után maga segélyezte apját. Spártai életmódja is komoly szerepet játszott abban, hogy kemény, következetes, kíméletet sem magával, sem másokkal szemben nem ismerő, független személyiséggé váljon.

Az állandó nélkülözések azonban aláásták egészségét, s 1838-1839-ben több hetet töltött a karlsbadi fürdőkben, ahol májbajjal kezelték. Felgyógyulása utáni leveleiből a súlyos betegségeken átesett emberek életöröme árad. Nyolc év után, 1840 nyarán látogatott először haza a Szepességbe.17

A cs. kir. hadseregben eltöltött évek során anya- (pontosabban: apa-) nyelvének használatával egyre több gondja volt. A beszéd még csak ment valahogy, de írni csak rosszul tudott. 1840. májusában három napot az uralkodó kíséretébe beosztott testőrként Pozsonyban töltött, ahol ekkor éppen folyt az országgyűlés. Egyetlen ekkorról ismert levelében azonban még nincs nyoma különösebb politikai érdeklődésnek.18 A szepességi út lehet az egyik magyarázata annak, hogy felébredt benne a honvágy s a hazaszeretet. Amikor 1841-ben el kellett döntenie, hogy a testőrségtől melyik alakulathoz kérje

A testőrség ekkori viszonyaira hasznos adatokat tartalmaznak az egyes visszaemlékezések. VÁRADI Gábor: Hulló levelek. Máramarossziget, 1892. I. köt. 62- 75. p.; uő.: Tarlózatok. Máramarossziget, 1905. 59-69. p.; Egy Sáros vármegyei honvéd naplója. VILLECZ Boldizsár 1848/9-i honvédszázados elbeszélése után írta VILLECZ János. Eperjes, 1898. 3-6. p.; Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára. Föl. Hung. 1419. GALSAI KOVÁCH Ernő emlékirata. I. köt. 126-177. f.; KLAPKA György: Emlékeimből. S. a. r. KATONA Tamás. Magyar Századok. Bp., 1986. 42-44. PGÖRGEY I. 1916. 85-100. és 105-118. p.

Görgey Artúr - Görgey György, Pozsony, 1840. máj. 12. MTAK Kt. Tört 4° 219/107. Kivonatos magyar fordításban közli GÖRGEY I. 1916. 103. p. A vezénylési parancsot lásd: HL MNT 30. doboz 34. tétel.

44