Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „…Már nem soká lesz főispán, mert helyzete megingott” – Földi István főispán és kora
ezáltal megsokszorozza a parasztság jövedelmét.93 Mint megfogalmazta: „Bízom benne, hogy a vármegyém három éves újjáépítési tervének megvalósítása kiemeli vármegyémet a jelenlegi elesettségéből és megfelelő csatornázás létesítésével vármegyémet kert-vármegyévé fogjuk tudni átalakítani. ”.94 Mivel a tervek megfogalmazása egyértelműen az 1947-es választási kampány részét képezte, így a sajtó is rendszeresen beszámolt a legújabb fejleményekről. Példaként említhető a „Tiszavidék” egyik 1947 júliusi tudósítása: „Osztatlan tetszést váltott ki Földi István főispán beszéde, aki hangoztatta mennyire szükséges boldogulásunk végett, hogy rátérjen a magyar nép a belterjes gazdálkodásra, mert - miként Hollandia csupán a tulipánhagymákból él, miként a kis Dánia pompásan megél - tejtermék - vaj és sajt - kultúrájából, úgy megél a magyar is ha belterjesen gazdálkodik. Azt vélem hamarosan jelszó lesz abból a mondatából, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből „Kertvármegye” legyen.”.95 De a parasztankétokon és a mezőgazdasági tanfolyamokon is azt hangoztatták, hogy a szövetkezetek fejlesztésekor „a mezőgazdasági kultúrában élen járó kis nyugati államokban”, működő értékesítő, hitel- és fogyasztási szövetkezetekre kell mintaként tekinteni.96 A szovjet termelőszövetkezetekről ekkor még egy szót sem ejtettek. Az öntözés fejlesztésének első lépéseként, mintegy kísérletként, a szolnoki Holt-Tiszára telepítettek egy úszó szivattyút, mely 100-150 holdnyi területet öntözött, főképp kapás növényeket.97 A kísérlet sikerrel járt és a tervek alapján különösen a szikes puszták rizstelepekké alakítása kecsegtetett jelentős jövedelemmel. így a későbbiekben rendkívül sokan pályáztak vízhasználati jogra a máskülönben rossz termőképességű területekről. A vármegyei csatornák vízhozama azonban ekkor még igen korlátozott volt, s azt lényegesen meghaladta a kérelmezők száma. Kb. 4.500-5.000 kát. hold rizstelep vízellátását tudták biztosítani, miközben 13.000 kát. holdra érkezett igénylés.98 Földit ezért a vízjogi engedélyek odaítélésénél az a szempont vezette, hogy „minden körülmények között új földhözjuttatottak és kis parasztok kapják Tiszavidék, 1947. március 6. MNL JNSZML Főisp. helyzetjelentések ir. 870/1947. Tiszavidék, 1947. július 13. Tiszavidék, 1947. január 12., 1947. február 13. Tiszavidék, 1947. május 25. MNL JNSZML Főisp. bizalmas ir. 20/1948. 293
