Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „…Már nem soká lesz főispán, mert helyzete megingott” – Földi István főispán és kora
CSONGE ATTILA MÁR NEM SOKÁ LESZ FŐISPÁN, MERT HELYZETE MEGINGOTT” - FÖLDI ISTVÁN FŐISPÁN ÉS KORA A második világháborút követő évek politikai csatározásai 1947 tavaszáig elsősorban a megszálló szovjetek által támogatott Magyar Kommunista Párt és a magyar társadalom nagyobbik felének bizalmát élvező Független Kisgazdapárt egymásnak feszüléséről szóltak. Arról, hogy hazánkban egy szovjet típusú rendszer épül-e ki, vagy egy demokratikus alapokon nyugvó paraszt-polgári demokrácia. A megszálló Szovjetunió, élén Sztálinnal, nyugati szövetségeseire, majd országa gazdasági és katonai teljesítőképességére tekintettel 1944 végétől 1947 őszéig még nem látta elérkezettnek az időt Magyarország azonnali szovjetizálására. Ezért a moszkvai emigrációból hazatérő Rákosinak és pártjának egy lassabb, fokozatosabb átmenetre kellett berendezkednie, melynek keretében legfőbb politikai riválisaival egy nagykoalíciót alkotva volt kénytelen megmérkőzni. E küzdelemnek több színtere volt, s a pártok nem csak az országgyűlésben, hanem a vidéki közigazgatásban, avagy olykor az utcára vitt tömegekkel is igyekeztek erőfölényre szert tenni. Most következő tanulmányunk középpontjában is egy olyan karrier története áll, melynek felívelésében és hanyatlásában egyaránt a nagypolitika erőviszonyai és különösen a Magyar Kommunista Párt parasztpolitikájának alakulása játszották a döntő szerepet. Azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy miként lehetett egy tanulatlan, kisújszállási kubikosból, Földi Istvánból 1946 végére Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja; milyen politikai harc előzte meg kinevezését; az MKP miért éppen őt választotta erre a feladatra; milyen célokat tűzött ki és milyen feladatokat hajtott végre működése során; illetve milyen politikai változások következtében kellett 1948 legvégén úgy döntenie, hogy inkább lemond pozíciójáról. A Magyar Kommunista Párt 1945-ben még nem hirdette meg nyilvánosan a mezőgazdaság kollektivizálását. Ehelyett koalíciós partnereivel egyetemben a földosztás szükségességét hangoztatta, amivel közvetlen célkitűzése a nagybirtok (és ezzel a nagybirtokos osztály) felszámolása volt. 271
