Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Négy kudarcra kárhoztatott kísérlet. Szolnok város kérelmei törvényhatósági jogú várossá válás tárgyában. 1922–1947
A háborúk, a történelem megpróbáltatásain a várost „földrajzi adottsága, lakóinak vitalitása és aktivitása” rendre átsegítette, Szolnok fejlődése a két világháború között még 1947-ben is töretlennek tűnt. És bár a népszámlálási adatok alapján a város kérése 1935-ben és 1942-ben is jogosnak tűnt, mindezidáig nem sikerült a törvényhatósági jogot megszereznie. Most, az 1947-es kérelem megokolásához 15 mellékletben gyűjtötték össze - más településekkel egybevetve - a számszerűsíthető adatokat. A mellékletek között megtalálhatjuk a népesedés, a foglalkoztatás, a gazdaság, az ipar, kereskedelem és forgalom adatsorait, a víz- és csatornahálózat, az oktatási intézmények, a közegészségügy és az idegenforgalom legfontosabb mutatóit, a város költségvetési adatait. A töretlennek tűnő szándék két évvel a második világháború után, egy új politikai környezetben ismét felerősödött, mert Szolnokon „az a szellem és akarat, amely az elmúlt évszázadok alatt annyiszor építette újjá ezt a várost, a történelemnek a legnagyobb vihara után is segítve a demokrácia életet adó és eddig mindig nélkülözött szellemével - győzedelmeskedett; a kezdeti nehézségeket leküzdötte, és ha még rengeteg is az eltakarítandó rom, ha hatalmas is még az a munka, amelyet a városnak el kell végeznie, hogy régi önmagát utolérje, Szolnok már elindult azon az úton, amely új, lüktető fejlődés felé vezet. ” A képviselőtestület ezért meggyőződésesen vallja, hogy a bemutatott számok és adatok, az azokból kikövetkeztethető további fejlődés lehetősége egyértelművé teszik a kérés megalapozottságát. Az előkészületek, az összegyűjtött információk és a csatolt mellékletek alapján megállapítható, hogy az 1947-es kérelem esetében egy olyan beadvánnyal van dolgunk, amely az előzményekre építve szakmailag megalapozott, tudományos igényességgel készített, mély elemzésekre épülő összeállítást eredményezett. Az előmunkálatok között megtaláljuk azokat a kézzel szerkesztett diagramokat is, amelyeket a statisztikai adatok összehasonlításával, elemzésével állítottak össze. A táblázatok, diagramok végén - legyen az népességstatisztikai, vagy gazdasági adat - rendre a korabeli városi főmérnök, Bajor József aláírása szerepel. Bajor József mellett Veres József főjegyző, dr. Palotay Mihály aljegyző és Hauk Antal számvevő főnök voltak még azok a vezető tisztviselők, akik az iratok alapján meghatározó szerepet vállaltak a kérelem előkészítésében, az anyag összeállításában. Zsemlye Ferenc polgármester 1947. április 8-án terjesztette be Nagy Ferenc miniszterelnökhöz „Szolnok m. város közönségének kérelme a városnak törvényhatósági joggal leendő felruházása iránt” című beadványát a részletes indoklásokkal és mellékletekkel együtt.73 73 246 Zsemlye Ferenc Szolnok megyei jogú város polgármesterének levele Nagy Ferenc miniszterelnökhöz. Szolnok, 1947. ápr. 8. MNL JNSZML Szolnok város közig. ir. 4872/1947.
