Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Négy kudarcra kárhoztatott kísérlet. Szolnok város kérelmei törvényhatósági jogú várossá válás tárgyában. 1922–1947
élet kiemelkedő szerepet játszott a város korabeli közéletében is; ezt bizonyítja az országos jelentőségű művésztelep, a városi színház, a számos dal- és zenei egylet. A modern városiasodás folyamatát a köztéri emlékművek, parkok mellett a civil társadalom gazdag egyesületi élete is fémjelezte. A szolnoki városépítés- és fejlesztés a legújabb időkben már tervszerűen zajlott, a közterek, utcák, épületek kialakítását a város képviselőtestületének „szépészeti bizottsága” kontrollálta. Gazdasági, ipari, jótékonysági, sport és kulturális egyesületek, szövetségek sora működött ekkor Szolnokon. Az egyházi életet a város túlnyomóan katolikus hitvallású lakossága számára a 3 plébánia, a ferences szerzetesrend szervezte, de a református és az izraelita vallású közösség is templomot és önálló lelkészséget tartott fenn. Szolnok centrális közigazgatási szerepét a városban megtalálható állami hatóságok és hivatalok erősítették, míg a beadvány szerint a városi közigazgatás szervezete „ a törvényhatósági jelleggel járó közigazgatási feladatok elvégzésére teljesen képes ” volt. A felsorolt tények és előhozott érvek alapján Szolnok így „nemcsak hivatottnak érzi magát a törvényhatósági joggal járó nagyobb feladatok elvégzésére, hanem erkölcsileg és anyagilag is szükségesnek tartja annak megszerzését”. A törvényhatósági jog megszerzése révén a város „a magyar szent koronának politikai súllyal bíró része lesz, [...] jogában fog állani közérdekű, sőt, országos ügyekkel foglalkozni, azokat megvitatni, azokra nézve megállapításait kifejezni, a kormánnyal és a törvényhatóságokkal közölni és a törvényhozáshoz közvetlenül felterjeszteni ” és „közvetlenül [...] is részt venni az állami hatalom gyakorlásábanA vármegye kötelékéből való kiválás - jegyezte meg az indoklás - „anyagilag is előnyös, mert [...ja város megszabadul a vármegyei pótadók, útadó és közmunka váltság fizetésének kötelezettsége alól”. A felsorakoztatott érvek alapján a Tisza parti település valóban látványos fejlődésen ment keresztül a megyeszékhellyé válást követő fél évszázad során, és bár Szolnok is nagyon bízott a közigazgatási reform megindításának a városi autonómiát jótékonyan befolyásoló hatásában, valamint a megyei származású kormányzó támogatásában, 1923-ban egyetlen törvényhatósági jogért folyamodó településnek sem sikerült célját elérnie. A kül- és belpolitikai bizonytalanság és a kormányzat centralizációs törekvése, illetve az ország nehéz gazdasági helyzete időszerűtlenné tette a több település összehangolt akciójaként megindított törekvést. „Szolnok város lakossága megérdemli, hogy a közigazgatási lépcsőfokon rangban emelkedjék” A kudarc ellenére a törvényhatósági jog megszerzésének igénye folyamatosan foglalkoztatta a város közönségét. 1931 tavaszán - minden 227
