Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Négy kudarcra kárhoztatott kísérlet. Szolnok város kérelmei törvényhatósági jogú várossá válás tárgyában. 1922–1947
az 1876-os területi rendezés során pedig az „egyik legmagyarabb vármegye székhelyévé” lépett elő. „Szolnok város közönsége tudatában állami érdekű fontos rendeltetésének, mindenkoron arra törekedett, hogy fent említett és vázolt helyzete a köz javára váljék. Minden tőle telhető igyekezettel anyagi és erkölcsi tehetségének szolgálatba állításával iparkodott hogy e város kulturális és erkölcsi nívóját emelve további fejlődésre magát érdemessé is tegye. ” - fogalmazta meg az előterjesztés a város küldetését. „Az állami hatóságok csaknem minden vezető szerve székel itt, kir. törvényszék és járásbíróság, terjedelmes államvasúti mű és rakodóhely, több mint 1500 munkást foglalkoztató máv gépjavító műhely, állami főgimnázium, kir. pénzügyigazgatóság, dohánybeváltó hivatal, s több más állami alkotás nyert elhelyezést városunkban. ” - szólt az igazgatási, törvénykezési, ipari, oktatási centrum szerepkörre utaló összegzés. A város saját erejéből polgári fiú- és lányiskolát, járvány kórházat épített, ártézi kutakat fűratott és „milliókra rúgó költséggel” kiépítette az ivóvíz- és csatornahálózatot, saját áramteleppel megoldotta a köz- és magánvilágítás rendszerét, az úthálózatot aszfalttal és kővel burkoltatta le, „ egyszóval anyagi erőihez mérten nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, mely fejlődését elősegíthette”. A polgármester szerint a város közönsége maga is felismerte a település földrajzi helyzetéből, közigazgatási szerepköréből eredő kötelezettségeit, így közvetlen környezetén is túlmutató módon felsőkereskedelmi iskolát létesített, közművelődési, kulturális intézményeket, színházat, művésztelepet, helyi újságot, jótékonysági szervezeteket hozott létre, illetve tart fenn a város. Az érvelés szerint a fejlődéssel lépést tartott a város ipara, mezőgazdasága, hitelezési élete is, és mindezt a lakosságszám 35 ezer főre történő gyarapodása is visszaigazolta. E polgárok közössége a város első emberének meggyőződése alapján „elsősorban és túlnyomó részt a középosztálybeli inteligenciából, valamint hazája és városa szeretetében soha meg nem ingó gazdákból, s kevés kivétellel józan gondolkodású ipari munkásokból áll”. Mindezek alapján megállapítható - írta a polgármester - a település „bírja mindazon feltételeket, melyek Szolnok városát önálló törvényhatósággá való alakulásra alkalmassá teszik ”, 1923-ban a város vezetése nagyon alapos előkészítés után indította el a törvényhatósági kérelem benyújtását. A siker érdekében országos szinten is komoly diplomáciai tevékenységbe kezdtek, felvették a kapcsolatot más dunántúli településekkel is, akik ugyancsak érdekeltek voltak az átalakulásban. Szolnok polgármestere külön hivatalos másolatban kérte át Kaposvár rendezett tanácsú város 1921. szeptember 12-én hozott közgyűlési határozatát, melyben a somogyi megyeszékhely képviselőtestülete „egyhangú lelkesedéssel” döntött a törvényhatósági jog iránti kérelem benyújtásáról. A Városok Lapja 1923. január 1-jei száma pedig „más városok okulására” tekintélyes részleteket közölt Szombathely rendezett tanácsú város törvényhatósági jog iránti 224
