Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Négy kudarcra kárhoztatott kísérlet. Szolnok város kérelmei törvényhatósági jogú várossá válás tárgyában. 1922–1947

nagymérvű és szükségnélküli gyakorolhatása megsemmisítheti a városi élet önállóságát a legszorosabban vett belügyek terén is és arra alkalmas, hogy a városi élet erőteljes, gyors fejlődését megakassza. ” - foglalta össze Zrumetzky. „Igazi önkormányzatunk tehát nincs! De megvan reá a mód és eshetőség, hogy azt megszerezzük, ha önálló törvényhatósággá átalakulunk. ” - fogalmazta meg a polgármester az előterjesztés valódi célját. A törvényhatósági szerepkör megszerzése a polgármester érvelése szerint kézzelfogható pénzügyi előnyökkel is jár, hiszen jelentősen nem növeli a város kiadásait (elsősorban a megye által fenntartott utak és a közigazgatáshoz kapcsolódó személyi juttatások jelentkeznek), viszont lehetővé teszi a település számára, hogy mentesüljön az egyre növekvő megyei pótadóktól (ez az összeg 1922-ben várhatóan 3 millió Koronát tett ki), és új adók, illetékek, helypénzek révén elkezdje saját bevételeit növelni.

Az önálló törvényhatósági rang nemcsak mentesíthette a települést egy sor bürokratikus kötelezettség alól, de általa felruháztatott volna számos olyan joggal is, amelyek emelkedését előmozdíthatják. A település forgalmi szerepköréből, a dualizmuskori iparosodásból származó fejlődés már közel fél évszázada kiemelte Szolnokot saját, döntően agrárhagyományokkal rendelkező megyei környezetéből. A megyeszékhely szerep a közigazgatási, bírósági, hadászati funkciókat is megnövelte. A polgármester kiváló lehetőséget látott a Bethlen-féle konszolidációban, a Trianon után elodázhatatlannak tűnő közigazgatási reformban, hogy Szolnok önálló törvényhatósággá váljon: „nekünk tehát meg kell ragadnunk az alkalmat, amint azt már Szolnoknál jelentéktelenebb városok is megtették, hogy az előnyös változásokat saját javunkra felhasználjuk s az ideális városi élet gyorsabb kifejlődését biztosítsuk.”. így magabiztosan jelenthette ki ennek érdekében, hogy „Szolnok város közigazgatási, gazdasági, ipari és kereskedelmi, kulturális és jótékonysági, valamint szociális és társadalmi intézményeiben bírja mindazon szellemi és anyagi erőket, melyek a törvényhatósági átalakításhoz szükségeltetnek.

220