Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - MADARAS LÁSZLÓ: Hunok, avarok, magyarok a Közép-Tisza vidékén II. rész
A kétpói oroszlános csat és övveretei. (Damjanich János Múzeum, Szolnok) Az arany véretekkel díszített öv nem lehetett fegyveröv, hanem egy olyan előkelőséget, rangot jelentő tárgy együttes, amely viselőjének megkülönböztetett helyét jelölte a korabeli hierarchiában. Nem a mindennapok, hanem a különleges alkalmak viseleti tárgya volt. Éppen ellenkező funkciót tölthetett be az öntött aranyozott ezüst véretekkel ékesített bőröv. Ez alkalmas volt a mindennapos viseletre is. Vastagsága megegyezik (1-2 mm) a ma is használatos katonai bőrövek vastagságával (Állításunkat a nittszegek vizsgálata alapozta meg!). Ezt az övét zárta az oroszlános bronzcsat, s az övön viselhette az előkelő úr a szablyáját, tegezét, tarsolyát(?). Talán az sem véletlen, hogy egy ilyen típusú bronzcsattal zárult a fegyveröv, még akkor sem, ha mi most pontosan tudjuk több kutató átfogó elemzése után,15 hogy egy bizánci „tömegáruról” van szó. Ez azonban akkor a CSALLÁNY Dezső: A bizánci fémművesség emlékei. Antik tanulmányok 1. 1954. 101- 126. p.; MESTERHÁZY Károly: Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben I. (Gegenstände byzantinischen und balkanischen Ursprunges in der ungarischen Gräberfeldern des 10-11. Jh.) Fol. Arch. 1990. 87-115. p.; LANGÓ Péter - TÜRK Attila: Honfoglalás kori sírok Mindszent-Koszorús dűlőn. (Adatok a szíjbefuzős bizánci csatok és délkelet-európai kapcsolatú egyszerű mellkeresztek tipológiájához.) 18
