Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - CZÉGÉNY ISTVÁNNÉ–SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. I. rész
liter tejben határoztak meg. A társulás gesztora az abádszalóki „Lenin” Tsz. lett, amely azután pályázatot nyújtott be az üzemi beruházás állami támogatásának elnyerésére. Az indoklásban a létesítés okaként a termelőszövetkezetek tejtermelésének gazdaságosabb feldolgozását, értékesítését jelölték meg, valamint, hogy a Tiszafüredi járás lakosságának tej- és tejtermék ellátása mennyiségileg és minőségileg javuljon.75 A pályázati anyagot 1972. április 19-én a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium elfogadta és előzetesen engedélyt adott a 23.821.000 Ft beruházáshoz 9.422.000 Ft állami támogatás igénybevételére. A programban részt vevő termelőszövetkezetek 6.400.000 Ft hozzájárulást ajánlottak fel. Ezután a Kecskeméti MEZŐBER Vállalat elkészítette a tervdokumentációkat, a kivitelezéssel pedig az abádszalóki „Lenin” Tsz-t bízták meg. Amikor a KUNTEJ Közös Vállalat Tiszafüred székhellyel megkezdte működését,76 a 7 környékbeli tsz. mellett, már a társulat tagja a Poroszlói Tsz., a Szolnok Megyei Tejipari Vállalat és a Borsod Megyei Tejipari Vállalat is.77 A népi ellenőrzés vizsgálata természetesen érintette a Szolnoki Tejipari Vállalatot is, amelynek telephelye a Mártírok útja 13. sz. alatt volt. A vállalat 111 termelőszövetkezettel és 10 állami gazdasággal kötött szerződést, 68 millió liter tejre. A háztáji és egyéni gazdaságokból 7,5 millió liter tejet vásárolt fel. A vállalat a megyében összesen 88 tejbegyűjtővel rendelkezett. A gyűjtőhálózat felszereltsége azonban nem elégítette ki az elvárásokat. A legtöbb helyen gondot okozott a tej 10 C° alá hűtése. Sok volt a régi vályog épület, amelyeknek az alapterülete is kicsi volt. A nyári melegben a nagymennyiségű tejet az üzemek csak több órás késéssel tudták átvenni, ami természetesen a minőség rovására ment.78 A vállalat a tej szállítását a Tejipari Szállítási Az alapítóknak volt egy haszonnal biztató elképzelésük, de az akkori viszonyok között ezt nem tárták a nyilvánosság elé. A kiskörei duzzasztómű megépítésével a térségben létrejött a Tisza-tó. A körülötte kiépülő üdülőterületek és az idelátogató turisták jelentős piaccal kecsegtették a füredi tejüzemet. Az alapító szövetkezetek úgy gondolták, hogy a jelentős hasznot a befektetés és a feldolgozott tej arányában szétosztják. Az elképzelés sikeresen megvalósult, az üzem az első perctől kezdve nyereségesen működött. A KUNTEJ 1976-ban alakult meg. MNL JNSZML Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottság jkv. VII. köt. 217/1976 sz. hat. /XII. 21./ Az üzem KUNTEJ Közös Vállalat. Székhelye: Tiszafüred, Alkotmány u. 57. A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripari feldolgozás összhangja Szolnok megyében. KSH Szolnok Megyei Igazgatósága. Szolnok, 1980. 12-13. p. A felvevőhelytől az üzemekhez a tej kb. 3-5 óra alatt érkezett be. A legtávolabbi felvevőhely a feldolgozó üzemtől kb. 50 km távolságra volt. A felvásárolt tejet a tartálykocsik több helyen vették fel, mindaddig, amíg a tartály meg nem telt. Ez okozta az igen hosszú fuvaridőt. 141
