Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szélmalmok történetéhez
három eltérő tájegységet egyesített. A Jászság, és a Nagykunság az új megye részévé vált, a volt Kiskun Kerületek azonban másik megyéhez kerültek. A megye malomiparáról 1895-ből ismerjük az első adatokat. Ebben az időben a megye területén 90 szélmalom üzemelt, a gőzmalmok száma 82, vízimalom 14, szárazmalom 5. A malmok a búza, rozs, árpa, tengeri őrlését végezték. A megyében a legtöbb szélmalmot 1871-1875 között építették: számuk 17. Ezután az épített szélmalmok száma csökken. A dokumentumok szerint 1826-tól már épültek szélmalmok a megyében.13 Szélmalmok a Jászságban A szárazmalmok elterjedését a 19. század első felére tehetjük megyénkben. Bagi Gábor kutatásai alapján tudjuk az 1816-os év gabonatermését a Jász Kerületben és a Nagykun Kerületben. A Jász Kerületben ekkor a lakosság lélekszáma 39.483 fő volt. A termés a következőképpen alakult: búzából 79.367 kila, árpából 81.155 kila és zabból 36.977 kila termett. A Nagykun Kerületben ebben az évben 36.024 fő élt. A termés a következő: búza 55.593 kila, árpa 103.883 kila és zab 14.461 kila volt.14 A Jászságban a legtöbb búza és árpa Berényben, Árokszálláson és Fényszarun termett. Itt számos vízimalom dolgozott, és úgy tűnik a lakosság lisztszükségletét ki tudták elégíteni. A köles termesztésről nincsenek külön adatok, de általában minden település működtetett egy kása malmot ennek a feldolgozására. De mi a helyzet a szélmalmokkal? Nem jellemző a Jászságra a szélmalmok elterjedése. Talán egyetlen kivétel akad, Jászladány, amelynek szélmalmairól Gaál István helytörténeti kutató a következőket írja: „...Az első szélmalmot ifjú Tóth Jakab építette fel 1832-ben, a mai Beseny szögi út melletti 1-es kilométerkő mellett. Helye ma is jól meglátható. 1867-ben Nagy Mátyás kért engedélyt szélmalom építésére. ...A malom a vásártér mellett épült fel. Utána a Kun család adott be kérelmet, szintén szélmalom építésére, szintén a vásártéren, az előbbihez alig százhúsz méterre. Ez a szélmalom jóval nagyobb épület mint a többi ladányi szélmalom. Ez a szélmalom volt a Jászság dísze. Ez volt az utolsó szélmalom a Jászságban. 1960-ban bontották le. Eután még három szélmalom építésére kértek engedélyt. A vágóhíd mellett a Szekeres család, a Dabi temetőnél a Rékasi út mellett Jónás Mátyás, az Újszászi út végén a töltés végénél Nyolczas Albert épített malmot. 14 Magyarország malomipara 1894-ben. Magyar Statisztikai Közlemények. Bp., 1896. BAGI Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések. Szolnok, 1991. 226. p. 51
