Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)

ADATTÁR - BOJTOS GÁBOR: Szolnok városa a „NAGY HÁBORÚBAN” – A hátország élete és annak tükröződése a helybeli ferencesek História Domusában

kijelenthetjük, hogy a História domusok „arra [...] alkalmasnak bizonyulnak, hogy forrásbázisai legyenek a mikrotörténelmi elemzéseknek. ”m

A szolnoki História domusban is érvényesül ez a megállapításunk. A tárgyalt időszak kb. felénél érezhető, hogy megváltozott a szerző személye. Míg 1916-ig jellemző, hogy a házkönyv fontosnak tartja a város mindennapi életének történéseit, illetve a zajló háború eseményeit is részletesen tárgyalni, ezután sokkal inkább „befelé fordul”, a templom életét, a vallási élet részleteit kiemelő forrássá válik. Talán nem nagy bátorság kijelenteni, hogy mindez összefügg a régi házfőnök, P. Árva Ferenc halálával, és az új házfőnök, P. Bacsich Metód173 érkezésével.

Szolnok és a ferencesek

Szolnokon a lakosság túlnyomó többsége a 20. század elején174 is katolikus volt - az 1910-ben tartott népszámlálás adatai szerint a népesség kb. 83 %-a.175 Szolnok egyháztörténetében nagyon jelentős szerepet játszottak a ferencesek. A török uralom megszilárdulásától kezdve gondozták a szolnoki lelkeket a Gyöngyös-Kecskemét-Szeged között úton lévő atyák.

Az 1685-től (Szolnok török alóli felszabadulásától) kezdődő állandó lelkipásztorkodás, a város lelki szolgálata176 1950-ig ferences kezekben volt.177 A ferencesek tehát kizárólagos helyzetben voltak Szolnokon; a polgári lakosság mellett - a Vártemplomhoz kötődő tábori lelkészként - ellátták a katonaság

CSÓTI Cs. 2003. 446. p.

Bacsich Metód (1865-?): Szabadka, Nagyszécsény és Kecskemét után került Szolnokra 1916-ban. 1920-ig házfőnök, majd újvárosi és kórházi lelkész. In: HIRN-ZSADÁNYI. 1928.

A 19. századi helyzetről ír BAGI Gábor: Ipar és bevándorlás Szolnokon a XIX. század első felében. In: Szolnoki Tudományos Közlemények XII., Szolnok, 2008:

http: //www. szolnok, mtesz. hu/sztk/kulonszamok/2008/cikkek/bagi-gabor. pdf (Letöltés

dátuma: 2011. dec. 10.)

A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása: első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (Szerk.: a Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal) Bp., 1912. 190-191. p.

KARKECZ Alajos: Szolnok város közoktatásának és plébániájának története. Eger, 1885. és GACSÁRI KISS. 1997.

Az 1685 és 1711 közötti időszakhoz: SZABÓ György Piusz: Ferencrendiek a magyar történelemben. Adalékok a magyar ferencrendiek történetéhez. Bp., 1921. 351-352. p.; KARÁCSONYI János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig. II. köt. Bp., 1924. 183-184. p.

362