Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Büszke vagyok rá, hogy szegény maradtam akkor, amidőn kötelességemhez képest száz ezreket szereztem a vármegyének.” Küry Albert alispán 1867–1926
önuralommal, lelkiismeretességgel és jósággal végzik dolgaikat, azok neveit arany betűkkel kell a történelem évkönyvébe feljegyezni. De a ki türelmét vesztve, úgy érintkezik a gondjaira bízott néppel, hogy jó szót sem ad, akiben a közönség nem a szeretettel teljes elöljárót, hanem csak a rideg parancsolót látja, az minden erőfeszítése, szorgalma, becsülete dacára sem áll hivatása magaslatán és erényeit hibájával lerontja. ”. Talán szokatlannak tűnik, hogy egy általában száraz tényközlésre szorítkozó évnegyedes alispáni jelentésben miként kaphattak helyet az útmutatást rejtő, parainesis jellegű gondolatsorok. De látnunk kell, hogy a fenti sorokban megjelenő „közszolga” vonásaiban mindenekelőtt a vármegyei közigazgatás első emberének számító alispán emberi tulajdonságai, kiemelkedő jellemvonásai tükröződnek vissza. Az élelmiszer- és nyersanyaghiány, az infláció, a rekvirálások, az elszegényedés a közügyek és a közhangulat minden terén éreztette negatív hatását. A közegészségügyi helyzet egyértelműen romlott, a közélelmezés és közellátás akadozott, az iskolákban szénszünetet kellett elrendelni, a közbiztonság, a vagyon elleni bűncselekmények száma növekvő tendenciát mutatott. A vármegye népességének fogyása mögött azonban a háborús áldozatok és az ellátási zavarok miatti alacsony színvonalú egészségügyi ellátás mellett továbbra is ott rejlett az aggasztó méretű csecsemő- és gyermekhalandóság. „E színmagyar vármegye népességének eme csírájában való pusztulása kétszeresen is összeszorította szíveinket, mikor a háború kitörése után a mi házi ezredünk, a 68-as gyalogezrednek rettenetes vérveszteségét láttuk. [Ezért az alispán] félretéve azt a háború kezdetén vallott nézetet, hogy háború alatt csak a háborúért, annak sikeres folytatásáért és bevégzéséért kell minden egyebet félre téve, meg nem osztott erővel dolgoznunk, [...]” javaslatot tett a belügyminiszternek a magyarországi csecsemő- és gyermekvédelem rendszerének megerősítésére.92 S bár a háborús évek valóban nem kedveztek ezeknek a kezdeményezéseknek, Küry Albert előterjesztésében olyan felvetések szerepeltek, amelyek egyrészt a nehéz körülmények között is gyors eredményeket ígértek, másrészt egy hosszú távú koncepció megvalósítását indították volna el. A kezdeményezés szerint törvényben kell biztosítani, hogy „a nem vagyonos szülők gyermekei két éves korukig ingyen orvosi gyógykezelésben részesüljenek”, továbbá „minden községben kiképzett és díjazott gyermekvédőnők alkalmaztassanak”, a gyermekek kötelező szoptatását országos rendeletekkel írják elő, és végül a nehéz sorsú anyák szoptatási segélyben részesüljenek. A háború miatt nehéz helyzetbe került gyermekek iránt érzett felelősség szép példáját mutatta az alispán azon intézkedése is, amellyel - az uralkodó kezdeményezésére MNL JNSZML Alispáni iratok 8725/926. Alispáni jelentés az 1918. év március, április és május hónapokról. Küry Albert alispán. Szolnok, 1918. május 31. 173
