Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet. (1849. január 2.–január 26.)
i móri ütközet (Jellacic győzelme Perczel felett), Buda 1849. május 21-i bevétele, Győr 1849. június 28-i bevétele (ahol többnyire I. Ferenc József áll a középpontban), a július 2-i komáromi csata, végül a szőlősi (világosi) fegyverletétel. Szintén több mint három kép készült az 1848. október 30-i schwechati csatáról, a december 28-i bábolnai ütközetről, az 1849. január 22-i tarcali ütközetről (benne a lengyel légionisták állítólagos orvtámadásáról), a március 5-i szolnoki ütközetről, az augusztus 9-i temesvári csatáról. Ugyanakkor az ausztriai művészek legfeljebb egy-egy képet készítettek a magyar győzelmekről, s vannak olyan összecsapások, amelyekről egyetlen korabeli képet sem ismerünk.191 Perczel 1849. januári ellentámadása, azon belül a szolnoki és a ceglédi ütközet sem tartozik az ikonográfiailag túldokumentált események közé. Ezekről eleddig egyetlen ábrázolást ismerünk, ez August Pettenkofen (a szolnoki művésztelep későbbi alapítója) színezett litográfiája, amely a „Zwölf Scenen aus der Ehrenhalle des k. k. Militär-Fuhrwesen-Corps” (Tizenkét jelenet a cs. kir. szekerészkar dicsőségcsarnokából) című, 12 lapból álló sorozatának 1. számú darabjaként jelent meg. A felirat szerint „FERDINAND SCHEDER közvitéz a szolnoki ütközetben 1849. január 25-én két ízben is súlyosan megsebesült ágyúgolyó által a lábán, ennek dacára ezen állapotban ágyújával előnyomult minden kijelölt állásba, és csak a ceglédi eldöntött csata után vonult be, még akkor is teljes öntudattal, mondván: »Most már nem tüzelünk többet, vegyetek le a lóról bekötözni.« Kitüntetés: Arany vitézségi érem. 192 A szabadságharc ikonográfiájára lásd RÓZSA György - SPIRA György: Negyvennyolc a kortársak szemével. Bp., 1973.; KINCSES Katalin Mária: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc korabeli ábrázolásokon. Politikai és hadi eseményekről készült metszetek és litográfiák. A Hadtörténeti Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményétik műtárgykatalógusa. - Die Revolution und der Freiheitskampf 1848/49 auf zeitgenössischen Darstellungen. - Schnitte und Litographien über politische und Kriegereignisse. - Kunstobjektkatalog der Kunsthistorischen Sammlung des Kriegshistorischen Museums. Bp., 2010. Eredetiben: „FERDINAND SCHEDER, Gemeiner, wurde in der Schlacht bei Szolnok am 25.. Jänner 1849. zweimal am Fuße durch Kanonenkugeln schwer verwundet, trotzdem avancirte er in diesem Zustande mit dem Geschütze in jede befohlene Aufstellung, und erst nach entschiedener Schlacht bei Czégléd (sic!) eingerückt, spricht er noch mit vollem Bewusstsein: »Jetzt feuern wir nicht mehr, hebt mich vom Pferde zum Verband.« Auszeichnung: Goldene Tapferkeits-Medaille.” - A kép eredetije birtokomban. 137
