Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szélmalmok történetéhez
Mezőtúron 1715-ben 4, 1720-ban 3 vízimalom működött. 1727-ben a Körösön, majd 1737-ben a Berettyón építettek négy kerékre járó vízimalmot. Ezeket egészítette ki a 3 magánkézben lévő szárazmalom.53 Az 1750-es összeírás szerint mindenesetre itt a legtöbb (8 db) a malmok száma. A városban 1890-ben 7 szélmalom dolgozott. Festők örökítették meg ecsetjeikkel a mezőtúri szélmalmokat. 1913-ban azután itt is bekövetkezett az alkonyuk. Lebontották az újvárosi Herczeg-féle szélmalmot, így már csak a tanyák között, a Hékparton maradt egy árva szélhajtású őrlőszerkezet.54 A 19. század végén a Tiszazug majdnem minden településén működött egy vagy két szélmalom. Az 1880-as években készült kataszteri térképek Tiszavárkonyon, Nagyréven, Tiszainokán, Tiszakürtön, Tiszasason 1-1 szélmalmot ábrázolnak. Vezsenyen és Cibakházán kettő is dolgozott. A csépai szélmalom pedig még 1975-ben is állt. Ugyancsak túlélte a II. világháborút Szelevény község 2 szélmalma. A folyó mentén települt községek az őrlés szempontjából kedvezőbb helyzetben voltak, hiszen már ekkor kelepeit néhány hajómalom a település határában a folyón. Már az I. katonai felmérés térképlapjain feltűnnek a hajómalmok jelei. 1890-ben összeírták a Tiszán dolgozó hajómalmokat. Ebből tudjuk, hogy Abádszalókon (akkor még Tiszaabád) 5, Tiszaburán 4 őrölt ebből a malomtípusból. Számuk lefelé haladva a folyón csökken, hiszen Tiszasülyön 2, Tiszabőn 1, Kőtelken, Nagykörűn és Szolnokon 3-3 darabot találtak az összeírok. A Szolnok alatti Tisza-szakaszon Tiszavárkonyban, Vezsenyen és Nagyréven 1-1 dolgozott, Tiszakürtön viszont 3 őrölte a gabonát. A sort Tiszasas zárja egy hajómalommal.55 A Tisza megyeszékhelytől északra eső szakaszán nincs tudomásunk szélmalmok tömeges alkalmazásáról. Az itt őrlő nagyszámú hajómalom mellett amúgy sem tudtak teret hódítani ezek a széljárás ingadozásának kitett alkotmányok. A hajómalmok ideje is lejárt két évtized múlva. Útjában voltak a meginduló tiszai hajóforgalomnak, és az időjárás is tönkretette őket. És végül a gőzmalmok térhódítása megfosztotta őket is az őrlés munkájától. 1910-ben már csak egyetlen hajómalom árválkodott a Tisza megyei szakaszán Tiszabőnél.56 BODOKI FODOR Zoltán - BODOKI FODOR Zsigmondi Mezőtúr város története (896- 1944). I. köt. Mezőtúr, 1978. 48. p. Mezőtúr és Vidéke, 1913. április 6. MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Alispáni iratok Cs. 12/1891. Uo. 258/1910. 67
