Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szélmalmok történetéhez
Öt év múlva a szolnoki malomipar elérte fejlődése csúcsát. Ekkor a molnároknak annyi munkájuk volt, hogy amikor ősszel a télre készülve őröltette a lakosság a gabonáját, a molnárok már nem is hallgattak a parton gabonaőrlésre várakozók kiabálására. Állítólag ekkor terjedt el az a közmondás: „nagyot hall, mint ősszel a molnár.” A szabadságharc után a szolnoki hajómalmok száma már csökkent, jelentőségüket pedig a szolnoki gőzmalom 1866-os megépítésével fokozatosan elvesztették. Houfnaglius 1617-ben készült metszete egy vízimalmot ábrázol a Zagyva és Tisza torkolatánál. A török kiűzése után az első kamarai provizor, Tassy Ferenc építtetett egy szép malmot a ma is Malomszögnek nevezett helyen, de ez a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult. 1721-ben a kamarai adminisztrátor Zennegg György építtette újjá, ezen a helyen. Sokáig működött, 1811-ben a szolnoki vár bejárati kapujának a köveiből javították ki az idők során megrongálódott részeit. Szolnok környékén az egykor lakott településnek említett Ácsin (Alcsi), már az 1570-es török összeírás is említ szárazmalmot. Giovanni Morandó Visconti hadmérnök 1706-ban készült térképe a várban feltüntet egy szárazmalmot. 1720-ban Terjéki András, Bojtos András és Szabó Mihály bérel egy-egy szárazmalmot a városban. Ezek évente 30 köböl gabonavámot jövedelmeztek. Ezeken kívül a várban állomásozó katonaságnak volt 2 szárazmalma. Nyolc év múlva, összesen 6 szárazmalom őröl Szolnokon.48 Az 1810-12 körül készített térkép a városban 4 szárazmalmot ábrázol. Rákóczifalván 1885-ben nyújtott be egy szélmalomtervet Szabó Károly, Geszti István és Török Imre. A terven bemutatott malomról több adattal nem rendelkezünk, de mint levéltárunk egyik legértékesebb szélmalomtervét, érdemes a nagyközönség elé tárni. A metszet hitelesen tárja elénk a hollandi malomtípus elrendezését. A földszinten zajlott az őrlés előkészítése és a késztermék kiadása. Itt dolgozott a molnár és innen szabályozta a malomkövek sebességét. A második szinten helyezkedtek el az őrlőkövek, ezért kőpad volt a neve. Itt zajlott az őrlés. A harmadik szinten az áttételek helyezkedtek el. A negyedik szinten láthatjuk az orsót, amely a függőleges királytengelyhez csatlakozott. Ezek felett volt a tető, amely a vitorlák tengelyével és a rajta lévő nagykerékkel a szélirányba fordítható.49 1892-ben Csongrádi Tóth János és Gyursánszky Mihály helybeli lakosok nyújtottak be egy kérvényt az elöljárósághoz. Kérelmükben leírták, hogy a község déli részén, a tulajdonukat képező földterületen szélmalmot 48 BALYI János: Adatok Szolnok város történetéhez. Szolnok, 1973. 199. p. 8. számú melléklet: 1720-as megyei összeírás Szolnokra vonatkozó adatai. 49 MNL JNSZML Tiszai Alsó járás főszolgabírójának ir. 968/1885. 62
