Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szélmalmok történetéhez
tájegység a Duna-Tisza közén fekszik, települései nem rendelkeznek élővízzel, ami alkalmas lehetett volna vízimalmok hajtására. Illyés Bálint és Nagy Czirok László egyetlen vízimalomról tudósít Halason, de az is tönkrement. így tehát a gabonaőrlést szárazmalmok, majd a későbbiek során szélmalmok végezték. Azok viszont szép számmal dolgoztak: az 1870-es években 16 majsai, 16 dorozsmai, 53 félegyházi és 15 halasi szélmalmot említenek. Azt, hogy mikor épült az első kiskunsági szélmalom, nem lehet pontosan tudni. Szalay Gyula szerint: „Kiskunfélegyházán az első szélmalmot valószínűleg az 1691-ben született Haskó Ádám építette, aki Heves megyéből költözött Félegyházára, a mesterségét Gyöngyösön tanulta. Sztriha Kálmán szerint Dorozsmán az első szélmalmot 1801-ben építette Benke István.7 A Jász- Kun-Kerületek levéltárában fennmaradt egy 1800-as évből származó anyagjegyzék, amelyből a halasi szélmalom alkatrészeit rekonstruálhatjuk.8 Az új malomtípusok száma azután rohamosan nő a Kiskunságban. Az elöljáróság figyelemmel kíséri az őrlés mennyiségét jótékonyan befolyásoló technikai eszközt, segítik elterjedését, ugyanakkor nagyobb adó fizetésére is próbálják kényszeríteni a tulajdonosokat. A „malmosgazdák” természetesen tiltakoznak ez ellen, de az 1820-as években újabb támadást kell elszenvedniük, méghozzá a szárazmalmok tulajdonosaitól. A félegyházi szárazmalmok birtokosai 1825-ben a Kerülethez fordultak, hogy a malomvám a tizenketted rész helyett tized rész legyen és a szélmalmok további építését akadályozzák meg. Kérelmük alátámasztására a következőket írják: „... Melly sérelmünket öregbíti még az is: hogy az úgy nevezett Szél malmok el annyira meg szaporodtak már Városunkba; hogy á 23 k számra kelvén fel, á város körül szinte helyet sem tanálnak, hanem minden renden kívül á tanyák, és szállások között is épitetnek, -á honnan azon félelmes veszedelem következik; hogy mivel ezen malmok egyedül tsak á szélbe őrölhetnek, ekkor pedig szüntelen holmi takarékatlan móddal világítanak, s tüzelnek, á város alatt lévők könnyen á gyulladásra is nyujtnak alkalmatosságot- á tanyák közt lévők pedig veszedelmes éjtzakai bandázásoknak, és igazságtalanul szerzett gabonák elsikkasztására szolgálnak leg jobb menedék helyül-Közönségessen pedig úgy egyik, mint á másik rendbéliek nem hogy á szegénység eránt valami segedelemmel lennének, hanem inkább azokat holmi á vámon kívül mellesleg való Javításoknak kitsikarásóval, az őrlésnek is vesztegető módon való tételével vexálják-á száraz malmokból pedig, mellyek még is mind régiségre, mind költségesebb voltokra, főképpen pedig az őrlésnek takarékosabb módjára nézve sokkal előbb állnak, holmi mesterséges fogásokkal FAZEKAS István: Szélmalmok a Kiskunságon. Kiskunfélegyháza, 1989. 8. p. Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: MNL JNSZML) Jászkun Kér. iratai 1800. Fasc. 9. No. 1279. 49
