Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szélmalmok történetéhez
A malmokat a település szélén építették fel, széltől szabadon járt helyen, főként dombokon. Volt olyan eset, hogy mesterséges dombot készítettek. Földet hordtak össze, öntözték és rétegenként lóval, ökrökkel tapostatták. Az így elkészült 2-3 m magasságú dombra építették fel a malomházat. Karcagon és Kunszentmártonban még látható az a két szélmalom, amely egész különleges kialakítású. Ezek az épületek ugyanis a földszinten széles körben, függőleges, magas téglafalazatú támfalat kaptak, amely mögött a malomházig földtöltés található. Valószínűleg ezzel a megoldással kívánták az építők a sík, lapos terepből kiemelni a malmot. Ezenkívül ezen a nagy átmérőjű támfalgyűrűvel körülvett földfeltöltésen történt a tető körbeforgatására szolgáló külső rudazat és kocsi működtetése.4 A szélmalmok fala vályogból, téglából és kőből épült. A malomház 3-4 szintes. A földszinti tér (lisztespad) a technológiai folyamat előkészítője (gabona mérése, tisztítása) és a késztermék (liszt) kiadásának helye. Itt tartózkodott a molnár, innen szabályozta a kövek sebességét, az őrlemény finomságát. A földszintre általában két ajtó vezet, hogy a különböző vitorlaállások mellett mindenkor biztos legyen a bejárás. A lisztespad felett a második szinten helyezkedtek el az őrlőkövek, ezért kőpad a neve. A malom nagysága szerint két-három kőpár dolgozott itt. A gabona csak a kőpadig jutott el, ez a technológiai tér, ahol az őrlés folyt. Ezen a szinten történt az őrlés, a kövek vágása, karbantartása. A kőpad felett a harmadik szinten a forgássebesség-fokozó áttételrendszer foglalt helyet, erről sebes kerékpadnak nevezték. E fölött a forgássíkot megváltoztató áttétel helyezkedett el a vitorlatartó főtengellyel és a rajta levő fogazott nagykerékkel, ezért a neve nagykerék pad. Az egész tető a vitorlákkal, a vitorla tengellyel és a rajta levő nagykerékkel elfordítható. Ezt a műveletet külső vagy belső elfordító szerkezettel végezték. KOVÁCS József: Szélmalmaink. Bp., 2005. 66. p. 46
