Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - MADARAS LÁSZLÓ: Hunok, avarok, magyarok a Közép-Tisza vidékén
A női sírokban a megszokott tárgyakat találjuk. A gyöngysorok, a fülbevalók, a karperecek pontosan olyanok, mint azt Kiskörén láthattuk. Van karéjos üvegbetétes boglár is, de a boglárok többsége az eddigi típusoktól eltérő. Préseléssel készülnek, a vékony aranylemezt egy bronz alapra préselik. Hólyagos díszítésük egyedi, bár nem magában való. Jól ismerjük analógiáikat, hogy csak két lelőhelyet említsünk, a Kisalföldről Tápot, s Szeged környékéről Tápét. Ha kelet felé tekintünk, könnyedén találunk analógiákat a Kaukázusban, de az is igaz, hogy Bizáncban sem lehetne idegennek nevezni a tárgytípust.45 Ha a jászapáti temetőt el kívánjuk helyezni a Kárpát-medence hasonló korú síregyüttesei között, egy sor lelőhelyet említhetünk. A már fentebb írt Kisköre mellett csupán néhány példát említünk meg. Hasonló leletanyagot találunk Bácskatopolyán, Zsélyen (Zelovce), Mödlingben, Szeged-Fehértó B, hogy a Kárpát-medence különféle tájairól említsünk példákat. Ami közös ezekben a példákban az, hogy mindegyik valamiféle stratégiai ponton került elő, a sírokban különösen sok fegyver található. Úgy tűnik, hogy többek között ezek a fegyveres közösségek is a Tótipuszta-Igar kör szilárd hatalmát biztosították. Feltehetőleg ezekre és további hasonló közösségekre alapozva lehetett a VII. század végére a Birodalom határát az Ennsig kiterjeszteni, s azt egészen Nagy Károly hadjáratáig, a VIII. század végéig garantálni. Az ezután bekövetkező békés évszázad „terméke” a griffes-indás kultúra, s annak sok-sok igen nagy sírszámú temetője. Ezek közül is kiemelkedik a több mint 1.200 síros Tiszafüred-Majoroshalmon feltárt temető. De több hasonló, jelentős, késő avar lelőhely is van ezen a tájon. Ebben a dolgozatban csupán néhány említésére van lehetőségünk, hiszen ne felejtsük el, hogy szűkebb pátriánkban is 54 lelőhely ismeretes a korszakból. Kezdjük talán a régebben feltárt temetőkkel. Közöttük talán a legismertebb a jánoshida- tótkérpusztai sírmező (Erdélyi), a Mezőtúr-Lőtér (Madaras), Rákóczifalva- Kastélydomb (Selmeczi-Madaras), tiszaderzs-szentimrei út (Kovrig). De újabb temetőket is említhetünk: Öcsöd- MRT 56/A (Genito, B.-Madaras), Kétpó- Mészáros (közöletlen DJM), Jászárokszállás (közöletlen DJM). Az öcsödi temető több szempontból is izgalmas eredményeket hozott. A korai avarkorban oly gyakori fülkesíros temetkezési szokás VIII. század eleji továbbélésére bizonyíték a 32. sír leletanyaga. A sírban az öntött indadíszes övgarnitúra, a festett edény mellett a kései avar lovas sírok jellegzetes egyenes talpú, hurkos fülű kengyelei és oldalpálcás vaszablája került napvilágra. MADARAS L. 1994. 146-147. p. 37
