Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
ADATTÁR - BATHÓ EDIT: Egy elfeledett jászberényi teátrista a magyar színészet hőskorából: Kőszeghy Alajos
sosem lett a Pesti Magyar Színház tagja, de elképzelhető, hogy olykor meghívták egy-egy darabban szerepelni. A Magyar Színházművészeti Lexikon bejegyzése szerint 1840-ben vendégszerepeit a Pesti Magyar Színházban,53 - amely ugyanebben az évben vette fel a Nemzeti Színház nevet54 - arról azonban nincsen híradás, hogy melyik darabban vagy darabokban léphetett fel. Azt viszont tudjuk, hogy a Nemzeti Színház 1840-ben műsorra tűzte Katona József egyik korai művét, a Luca székét, amely darabban Kőszeghy is gyakran szerepelt. Elképzelhető, hogy esetleg erre a darabra hívták meg a színházhoz, de nincs rá bizonyítékunk. 1847. szeptember 24-én a tíz éves Nemzeti Színház ötödik alkalommal tűzte műsorra Szigligeti Ede: Zách unokái című történelmi drámáját, s a szereplők között ott találjuk őt is. A korabeli híradások szerint a darab elsőrangú szereposztásban került bemutatásra: Déryné Széppataki Róza, Fáncsy Lajos, Lendvay Márton, Szigeti József, Egressy Gábor, Laborfalvy Róza, Lendvayné Hivatal Anikó, Kőszeghy Alajos, Réthy Mihály, Bartha János, László József, Egressy Béni, Szákfy József, Csepreghy Lajos, Gózon Antal.55 A következő 1848-as esztendőben megkezdődött a magyarok sok véráldozatot követelő szabadságharca, amelyben nagyon sok színész harcolt a hazáért (pl. Szerdahelyi Kálmán, Egressy Gábor, Egerváry Potemkin Ödön stb.), de nem tudjuk, hogy Kőszeghy köztük volt-e, vagy pedig valamelyik vándortársulattal dolgozott ekkor is. A legutolsó híradásunk Kőszeghy Alajosról 1852. november 6-ról való. A Nemzeti Színházban ekkor volt Seribe: Hugenották című öt felvonásos operájának bemutatója, amelyben Kőszeghy Alajos56 Marcel fegyvernök szerepét játszotta.57 Ekkor Kőszeghy 56 éves volt, s már nem számított fiatalnak, de ügy látszik mégis adódott számára olykor egy-egy kisebb szerep. Mivel nem volt a Nemzeti Színház társulatának színésze, minden bizonnyal csak az adott szerepre kaphatott felkérést. Ezt követően azonban nincs többé hír róla. Nem tudjuk hol és miként élt az elkövetkező években. Azt sem tudjuk mikor és hol halt meg, hiszen még a korabeli újságok sem közölték halálának SZÉKELY GY. 1994. 424. p. RÉDEY Tivadar: A Nemzeti Színház története. Bp., 1937. 159. p. Az 1840. augusztus 8-án Erkel Ferenc első operája, a Báthory Máriának bemutatóját hirdető színlapon jelent meg először a Nemzeti Színház elnevezés. CENNER Mihály: Déryné alkonya. In: Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. Miskolc, 1975. 40. p. A színlapokon ekkor már Kőszegi Alajosként szerepelt. http:mek.oszk.hu/02100/02139/html/szl3/717.html. (Letöltés dátuma: 2012. ápr. 12.) 319
